A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- UNIÓS ALAPÉRTÉKEK: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben az LMBTIQ-személyek megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogait
Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvre figyelmeztetés elhelyezését írták elő. A magyar fogyasztóvédelmi hatóság a közelmúltban arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. A Bizottság megítélése szerint Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv). A Bizottság 2021 júliusában felszólító levelet küldve kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni. Magyarország nem támasztotta alá a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozásának indokoltságát. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- UNIÓS ALAPÉRTÉKEK: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat az LMBTIQ-tartalmak tilalmának összefüggésében
A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek a 18 év alatti fiatalok olyan tartalmakhoz való hozzáférését hivatottak megtiltani vagy korlátozni, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg. A Bizottság 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást az ügyben azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt, az audiovizuális tartalmakra és a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó előírásokba ütköznek, mivel a magyar szabályok indokolatlan korlátozásokat vezetnek be, melyek egyrészt hátrányosan különböztetnek meg embereket szexuális irányultságuk alapján, másrészt pedig aránytalanok. A Bizottság az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, mivel a szabályok sértik a származási ország elvét. A törvény a kiskorúak tekintetében korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják. Magyarország nem támasztotta alá ezeknek a korlátozásoknak az indokoltságát. A Bizottság úgy véli, hogy ezeken az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzít. A Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott választát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet, és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ha az ország ezt nem teszi meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- MÉDIASZABADSÁG: a Bizottság az elektronikus hírközléssel kapcsolatos uniós szabályok betartására szólítja fel Magyarországot
A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon – erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó – döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét. A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben – az (EU) 2018/1972 irányelvben – lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság 2021. június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Ha Magyarország két hónapon belül nem hozza összhangba a szóban forgó határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS: A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy engedje be piacaira az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókat
A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel az nem teljesíti a 2004/52/EK irányelvből, a 2009/750/EK határozatból és az (EU) 2019/520 irányelvből eredő kötelezettségeit. Konkrétabban: Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elinduljanak és lezáruljanak a piacán működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatok. Az európai szabályok kulcsszerepet játszanak az EETS-szolgáltatások közös európai piacának létrehozásában, valamint abban, hogy a felhasználók számára biztosított legyen az interoperabilitás. E szabályok értelmében az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti szerződéses tárgyalásokat késedelem nélkül kell lefolytatni, hogy az EETS-szolgáltatók tisztességes és megkülönböztetésmentes körülmények között férhessenek hozzá az útdíjszedési piachoz. A Bizottság 2020 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyet most indokolással ellátott vélemény követ. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- További döntéseiben a Bizottság felhívta más tagállamok mellett Magyarországot, hogy erősítse meg a szabályozott szakmák egységes uniós piacát, illetve hogy maradéktalanul és helyesen ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket bűncselekménnyé nyilvánító uniós jogszabályokat.
A fenti, valamint a más tagállamokra vonatkozó bizottsági döntésekről szóló részletes sajtóközlemény
További információk
- Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
- Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
