“Egyre fontosabb a magánkertekben is, hogy jól válasszunk növényt, ne csábuljunk el az alpesi, szubtrópusi, nyugat-európai nedves atlanti klímán vagy északon jól fejlődő növényektől, mert azokat nyáron borzasztóan sok extra vízfelhasználással (hogy ne mondjam: vízpazarlással) lehet csak megóvni a kiszáradástól” – hívta fel a figyelmet a témára Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
A szakember első leckéje tehát: válasszunk a kontinentális, szubmediterrán viszonyokhoz megfelelő növényeket.
Öntözés
A második lecke az okos öntözés. Emlékeztet, az természetesen tévhit, hogy a tűző napon öntözés kiégeti a növényeket, de egyáltalán nem hatékony, a kijuttatott víz nagy része ugyanis azonnal elpárolog, mielőtt benedvesítené a talajt.
“Ezért a legjobb pillanat az öntözésre késő este, éjjel, hajnalban van. Ezzel nem csak vizet spórolunk, de a növényeinknek és a talajnak is jót teszünk.”
A kijuttatott víz hasznosulását az alábbi módokon lehet segíteni:
Mulcsolással. A talajtakaró lehet fadarálék, fenyőkéreg, homokos kavics, kőzúzalék, széna, szalma, fűnyesedék, avar, kihúzott gaz egyaránt. A szerves mulcsok táplálják is a talajt, de a vulkanikus eredetű vagy folyami ásványi mulcsok is.
Lessük el a vízhiányos országoktól a csepegetető öntözést: a szórásos, elárasztásos öntözés helyett itt a cseppek lassan, egy felszíni pontot átnedvesítve jutnak a talajra, de ezen a ponton keresztül a felszín alatt minden irányban 45 fokban átnedvesítik a felszín alatti talajt, és drasztikusan csökkentik az öntözés párolgási veszteségét.
Felelősebb vízhasználatra ösztönöznék a debrecenieket – újabb esővízgyűjtőket osztogatnak Pappék
Ne nyírjuk rövidre füvet. a 10-15 cm magas gyep már sokkal jobban takarja a talajt és sokkal kevésbé forrósodik át, így sokkal kevesebb öntözéssel is zöldebb marad. Ahol a kertünk megengedi, főleg a szegélyein, a fű helyett a szárazságtűrő évelők, a cserjék, vagy az árnyékot adó fák sokkal jobb választások a gyepnél. A zöldfelület a legjobb légkondi, mert annak a kültéri egysége sem fűt, hanem hűt.
Vessünk be alternatív vízgyűjtési módszereket. A tetőfelületekről, burkolatokról gyűjtött esővíz még jobbat is tesz a növényeinknek, mint a klórral kezelt ivóvíz, ami a talaj mikrobiológiájára nincs jó hatással. A ciszternák, esőkertek bizony jól át tudnak segíteni bennünket az aszályos periódusokon. Ha csapvízből öntözünk és tehetjük, akkor is jobb opció az állott víz, ami már megszadult a klórtartalomtól. Állott vizet hordóban, ciszternában, megtöltött locsolókannában tuduk csapvízből előállítani.
Segítsük a talaj vízmegtartó képességét komposzttal. Ezért is fontos, hogy az avar, a fűnyesedék, a háztartási szerves növényi maradék ne zöld hulladék legyen a szemünkben, hanem a talajaink javítását és a mulcsolást segítő aranybánya.
