Nyolcvanegy éves korában, méltósággal viselt betegség után hétfőn hajnalban elhunyt Dózsa László színész, rendező – tudatta az MTI-vel a család hétfőn.
Dózsa Lászlót Újpest Önkormányzata saját halottjának tekinti – írta Facebook-oldalán Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere, aki felidézte azt is, hogy Dózsa László az Újpest Színház korábbi művészeti vezetője és főrendezője, az Újpestért Díj és a Budapest díszpolgára cím birtokosa is volt.
Dózsa László 1942-ben született Budapesten. Saját bevallása szerint gyermekkorában súlyosan megsebesült az 1956-os forradalomban. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult, majd 1967-ben elvégezte a színművészeti főiskolát is. Előbb Debrecenben, majd 1970 és 1980 között a Madách Színházban játszott. Ezután két évadot a Népszínházban töltött, majd 1991-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd ismét a Madách Színházban játszott. Több filmben is szerepelt.
2005-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki, 2011-ben érdemes művész címet kapott. 2016-ban Budapest díszpolgára, 2019-ben kiváló művész lett. 2006-ban jelent meg A rivaldától a vérpadig és utána című könyve.
Dózsa László helyett Pruck Pál
Elmondása szerint 14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi (később Tisza) mozi falánál elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégzőosztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve ő.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy Nagy Lajos király úti tűzfalon megjelent egy falfestményen egy 15 év körüli fegyveres fiút ábrázoló kép. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel. Az RTL Híradó egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában Pruck Pál (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.
Eörsi László, az 1956-os események kutatója egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét. Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka Kalasnyikov-gépkarabélyt is. Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal arra, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában sem.
Baranyi László színművész igazolta, hogy az 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, Jobbágyi Gábor jogász, jogtörténész pedig Eörsi Lászlót támadó nyilatkozatban kijelentette: „Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették”. Ugyanakkor Eörsi László legtöbb állításával szemben érveket nem hozott fel.
Dózsa László „kegyeleti okokból” lemondott arról, hogy neve szerepeljen a plakáton.
Az eset elhúzódó, és jelentős politikai felhangokkal bíró vitát váltott ki az 1956-ot kutató történészek között, illetve jelentős sajtóvisszhangot kapott.
Pruck Pál lánya pert indított a Schmidt Mária vezette Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ellen, kegyeleti jogának megsértése miatt. Az ügy során Pruck lányát, a Pruckot igazoló szakértőket, és magát Pruck Pált is becsmérlő támadások érték a közalapítvány részéről, majd 2018. május 31-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Terror Háza megsértette a néhai Pruck Pál hozzátartozóinak kegyelethez való jogát, miután az eljárás során történt vizsgálatok alapján igazoltnak látta, hogy a képen valóban Pruck Pál látható, ezzel egyúttal bocsánatkérés mellett kötelezték az alperest a név kijavítására is.
A tűzfalon látható képet ezután javítás helyett egyszerűen lefestették, noha még több hónapig érvényben volt a területfoglalási engedély a kép számára. Az eset után a falra a kezében festőhengerekkel ábrázolt Schmidt Mária kép került, „Éljen a magyar, éljen a haza!” feliratokkal. A közalapítvány más felületein is eltüntették Pruck képét, szót sem ejtve a valótlanságokról.
