Folytatódott az Országgyűlés keddi ülésén az alaptörvényt és a katasztrófavédelemről szóló jogszabályt módosító kormányzati javaslatok vitája, amelyben kiderült, az ellenzék nem támogatja a változtatást.
KDNP: indokoltak a törvénymódosítások
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik. A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom – mondta, jelezve: nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.
Vejkey Imre (KDNP) a magyar alkotmányos fejlődést tekintette át és úgy értékelte, hogy a 2011-es, általa húsvéti alaptörvénynek nevezett alkotmánnyal Magyarország visszatért az organikus jogfejlődés útjára. Szólt az idén nyolcszáz éve kibocsátott Aranybulláról, amely megfogalmazása szerint vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban. Hozzátette: “ma Brüsszelből éppen azok támadnak minket a jogállamisággal, akik akkor, még 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig egy alkotmánnyal bírtunk”.
Vejkey Imre az Aranybullát ma is élő joganyagnak nevezte, amely szerinte lehetővé teszi a történelmi alkotmány jogértelmezés útján történő érvényre juttatását. Mint mondta, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutatását, mindent meg kell tenni, hogy a nemzeti keresztény értékek megmaradjanak.
Az organikus alkotmányfejlődéstől történő elszakadásként beszélt az 1949-es kommunista alkotmányról. Szerinte az 1949. évi alkotmány a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át, de “ihletettségében mit sem változott”. Ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni feles többséggel – mondta. Úgy összegzett: Magyarország a 2011-es húsvéti alaptörvénye által újra feltámadt és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait.
Jobbik: nem indokolt a módosítás
Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Úgy vélte: a rendkívüli jogrendek megalapozottságát erodálja, ha túl sokszor rendelik el és Orbán Viktor az elmúlt időszakban már így is veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot.
Azt is mondta: nem érti, miért van szükség a módosításra, ha a kormánymédia szerint az állam eddig is gyorsan és hatékonyan reagált a háborús és humanitárius helyzetre. Úgy vélte: fontos lenne tisztázni, milyen változást érzékel a helyzetben a kormány közép- vagy hosszú távon, melyek azok a nehézségek, amivel Magyarországnak szembe kell néznie, és miért készül a kabinet erre a “kényelmes” kormányzási helyzetre.
Momentum: “hatalmi barkácsolásba” fogott a kormányoldal
Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka úgy értékelt: a kormányoldal Varga Judit igazságügyi miniszter vezetésével “hatalmi barkácsolásba” fogott és az “egykor gránitszilárdságúnak titulált alaptörvény” tizedik módosítására készül. Szerinte valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást “ki tudja, meddig”. Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, rendeleti kormányzásra és hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük.
Úgy vélte: a kormánynak csak az a fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől, ezért tartják fenn 2015 óta megszakítás nélkül az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, és ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal.
A kormánynak meg kell fékeznie az áremelkedést, helyre kell állítania a teljesen felborult állami költségvetést, segítséget kell nyújtani a gazdasági válság áldozatainak, a bajba jutott kisvállalkozásoknak, és haladéktalanul el kell kezdenie Magyarország orosz kitettségének a felszámolását – hangsúlyozta Hajnal Miklós, hozzátéve, hogy ezek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra.
Az MSZP nem támogatja a módosítást
Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben. Úgy vélte: szakmai vitának akkor lenne értelme, ha ezt a javaslatot nem egy “izzadságszagú” rendeleti kormányzás alátámasztására nyújtották volna be.
Szerinte az elmúlt másfél évben, a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet azt mutatta meg, hogy a kormány ezt az eszközt nem csak arra a használja, amire kell, hanem visszaél a rendeleti kormányzással. Molnár Zsolt garanciákat szorgalmazott arra nézve, hogy egy új veszélyhelyzeti tényállás esetén csak az adott üggyel összefüggésben ad majd lehetőséget a rendeletalkotásra a jogszabály, és nem általában jelent rendeleti kormányzást.
