A Bizottság hivatalosan megerősítette, hogy az Európai Ügyészség június 1-jén megkezdte működését. Az EU hivatalos portálja szerint az Európai Ügyészség feladata az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Az első szupranacionális ügyészségként létrehozott szerv az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények alábbi típusai esetében folytat le vizsgálatot, illetve vádhatósági eljárást:
- kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalás;
- héával kapcsolatos csalás (ha két vagy több tagállamot érint, és összege legalább 10 millió EUR);
- az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítése;
- aktív és passzív hivatali vesztegetés vagy hűtlen kezelés, amely sérti az EU pénzügyi érdekeit;
- bűnszervezetben való részvétel, ha a szervezet tevékenysége az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre irányul.
Az új uniós szerv bármely más olyan jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, amely „elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel.
Az Európai Ügyészség a nyomozásait és a vádhatósági eljárásait a Bizottságtól, más uniós intézményektől és szervektől, valamint a tagállamoktól teljes mértékben függetlenül folytatja. Az Ügyészség más uniós szervekkel és ügynökséggel együttműködve, azok munkáját kiegészítve fog tevékenykedni. Partnerei közé tartozik az OLAF, az Eurojust és az Europol csakúgy, mint azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek nem vesznek részt a szupranacionális ügyészség munkájában. Az Európai Ügyészség várhatóan évente mintegy 3 000 ügyet fog kivizsgálni.
Hadházy Ákos független képviselő petíciót indított a csatlakozás érdekében, a gyűjtés több ellenzéki párt támogatásával zajlott, és végül 680 ezren írták alá az íveket.
Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje és Hadházy Ákos az EPPO indulásának napján a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatót. A kormányváltásra készülő pártelnök itt elmondta, hogy 2022-től két fontos feladatuk lesz az antikorrupció terén. Az egyik, hogy létrehozzanak egy magyar korrupcióellenes ügyészséget, a másik, hogy csatlakozzunk az európai szervhez. A munka koordinálásában pedig központi szerepet szánna Hadházy Ákosnak – írja az Index.
Varga Judit: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, ez szuverenitási kérdés
A kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem – közölte az igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Varga Judit bejegyzése szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára.
A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését. Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta.
Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.
A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig “az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”.
A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: “nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”
Varga Judit kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot. “Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során” – írta.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban – mint írta – nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.
