Kamaszéletmód Magyarországon

Ország

Iskoláskorúak egészségmagatartását vizsgálja az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai kar HBSC (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatócsoportja az Egészségügyi Világszervezettel. A kutatás 1985 óta folyik, a legutóbbi, 2018-as vizsgálat eredményeit tanulmánykötetben foglalták össze.
A kutatócsoport az iskoláskorú serdülők egészségmagatartását, vagyis táplálkozási szokásait, drog- és alkoholfogyasztását, szexuális magatartását, szabadidős tevékenységeit, családi és iskolai kapcsolatait, illetve elektronikus média használatát vizsgálja. A nemzetközi kutatást meghatározott standardok szerint készítik el négyévente az 5., a 7., a 9. és 11. évfolyamos diákok országosan reprezentatív mintáján. A tanulók az adatgyűjtés során névtelenül, önkéntesen, szülői beleegyezéssel töltötték ki a kérdőíveket.

A legutóbbi, 2018-ban mintegy 6000 fő részvételével elvégzett adatfelvétel már a kilencedik volt Magyarországon. A most megjelent Kamaszéletmód Magyarországon című kötet e felmérés eredményeit közli nemi, életkori, esetenként iskola- és településtípus szerinti bontásban. A kötet fejezetei az egyes kockázati és egészségmagatartások, valamint az ezeket befolyásoló tényezők köré csoportosulnak. Az adatok grafikus és szöveges bemutatása mellett témánként rövid elméleti bevezetőt és az eredmények értelmezését is tartalmazzák, a korábbi adatgyűjtésekkel való összehasonlításban és nemzetközi kitekintéssel. A L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetet a kutatás vezetője, Németh Ágnes, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa és Várnai Dóra tudományos segédmunkatárs szerkesztette.

A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a magyar diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, és alacsonyabb a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Kevesebb édességet esznek ugyan, és bár a fiúk körében sokkal magasabb azoknak az aránya, akik eleget mozognak, a lányoknak van még mit behozniuk ezen a téren.

Jelentősen (6 százalékkal) nőtt a túlsúlyos vagy elhízott diákok aránya.

A megkérdezettek csaknem egynegyede rossznak vagy épp csak megfelelőnek tartja saját egészségi állapotát. A lányok, ahogy idősödnek, egyre rosszabbnak tartják az egészségüket, és gyakran számolnak be pszichoszomatikus tünetekről is. Az ötödikesek harmada azt mondja, hogy hetente többször is fáradt, és bár ennek serdülőkorban vannak élettani okai is, a kutatócsoport tagja, Várnai Dóra szerint, ha a gyerekek tartósan és gyakran kimerültnek érzik magukat, az az aránytalan iskolai terhelésből, a kevés szabadidőből, a kedvezőtlen alvási szokásokból és a mozgáshiányból is adódhat.

A kutatásban megkérdezték a gyerekeket az úgynevezett depresszív hangulatról is, ám ezek az eredmények inkább csak tendenciákat jeleznek, és nem tekinthetők egyenértékűnek pszichiáter által megalapozott klinikai diagnózissal. A gyerekek fele azt mondta, hogy nincs ilyen tünete, körülbelül 25 százalékuk adott olyan válaszokat, ahol a kutatók zavart hangulatra következtethetnek, és körülbelül harminc százalékuk depresszív hangulatra utaló tüneteket mutat. Ez az arány nem változott jelentősen 2014-hez képest, az azonban elgondolkodtató, hogy csaknem egynegyedüknek már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.

A 9. évfolyamosok 95, a 11-ikesek 98 százaléka vonzódott már ellenkező és/vagy azonos nemű(ek)hez, több mint 80 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy volt már szerelmes. Valamivel több mint 43 százalékuk számolt be arról, hogy volt már szexuális kapcsolata. A kutatók szerint az ilyen korán elkezdett szexuális élet inkább rizikómagatartásnak tekintendő, mint az érett, felelős szexuális élet és jóllét előrejelzőjének.

A 9. évfolyamos fiúk fele 14 évesen vagy korábban szerezte meg az első szexuális élményét,

a lányoknál ez az arány körülbelül 35 százalék.

Minden nyolcadik kamasz legalább hetente rágyújt, tízből négyen fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban, és a középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot élete során. Az 5–11. évfolyamos tanulók 60,7 százaléka fogyasztott már alkoholt, ugyanakkor az alkohol kipróbálásának és a lerészegedésnek az előfordulása némi csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. Az 5–11. évfolyamon tanulók több mint harmada volt már részeg életében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.