Országszerte vetítik a Jób lázadása felújított változatát

Ország

A holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27. alkalmából ismét vetítik a mozikban a Jób lázadását, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült, 2019-ben teljes körűen restaurált filmklasszikusát.

Az alkotás a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből. A Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban újjászületett Jób lázadása a Pannónia Entertainment forgalmazásában január 27-től országszerte visszatér a nagyvászonra – közölte a Nemzeti Filmintézet szerdán az MTI-vel.

A filmet Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron, Szentendrén, Szombathelyen, Makón, Mosonmagyaróváron és Vácon is vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban a január 27-i ünnepi vetítést közönségtalálkozó követi, amelyen Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.

Az 1943-ban és 1944-ben játszódó Jób lázadása főszereplői, Jób és Róza idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik az idős házaspár és a hétéves vadóc kisfiú, Lackó között.

Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg.

A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszú távú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávokat az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével újították fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.