Az öngyilkosság a legjellemzőbb halálokok között van ma a 15-19 évesek körében, a lányok esetében a harmadik, a fiúk esetében pedig a negyedik vezető halálok. Mindez mögött mentális problémák is állhatnak, amelyek szakértők bevonásával kezelhetők, így megelőzhető a tragédia – tudtuk meg Krisztin-Bognár Anna pszichológustól, a szegedi Mentaline Pszichológiai Stúdió szakértőjétől, akivel a gyermekek mentális egészségről beszélgettünk.
Mitől függ, hogy egy gyermek mentális állapota milyen?
Az egészség fogalma alatt nem csak a fizikális, de a testi egészség is értendő. A lelki, mentális egészség ugyanúgy az általános egészségi állapot összetevője, egyben nélkülözhetetlen erőforrás, hiszen a mindennapi élethez, a sikeres életvezetéshez szükséges. A hétköznapi életünkben is tanulunk a fizikai egészségről, a testi kondíció gondozásáról (például az iskolában, a munkahelyen, a szüleinktől) ám a lelki egészségről jóval kevesebbet tudunk. Szerencsére azonban a mentális egészség fontosságára egyre inkább felhívja a figyelmet, hogy a világ egészségügyi terheinek 10 százalékát mentális eredetű betegségek okozzák.
A mentális egészség érzéseket és hiedelmeket is magába foglal. Például, hogy értékesek vagyunk, azt az érzést, hogy van erőnk, képesek vagyunk a saját és a világ dolgait befolyásolni, valamint elfogadjuk és megértjük azt, hogy pszichológiai és érzelmi problémák előfordulhatnak és, hogy ez normális a legtöbb ember életének különböző szakaszaiban.
A gyerekek egész generációjának jövőjét, mentális egészségét befolyásolhatja az, ami az elmúlt időszakban velük, a hozzájuk közel álló emberekkel és a társadalommal történt/történik. A gyerekek mentális egészségének meghatározó tényezői közé tartozik a család működése (főleg a szülői támogatás és kontroll, a problémák megbeszélése), a kortársakkal való kapcsolatok minősége, illetve az iskolával kapcsolatos tapasztalatok, meglátások. Fontos a védő és támogató környezet a családban, az iskolában és a tágabb közösségben egyaránt.
Serdülőknél kiemelten fontos tényező a szülővel való kapcsolat, a szülők által nyújtott érzelmi támogatás, a lakókörnyezet jellemzői valamint a gyerek személyisége. A serdülőkorban kialakuló stresszhez hozzájáruló tényezők közé tartozik a nehézségeknek való kitettség, a megfelelési kényszer a társak irányába, valamint az identitás felfedezése. A média befolyása súlyosbíthatja a megélt valóság és a közvetített jövő közötti egyenlőtlenséget, ezzel negatívan hatva a mentális állapotra.
A stresszkezelés elsajátításában elengedhetetlen a mentális egészség. Mindez megtanulható szakember igénybevétele nélkül is, például társas programok, elegendő mennyiségű és minőségű alvás, sport, egészséges táplálkozás, relaxáció, rövid és hosszú távú célkitűzés, támogató szociális kapcsolatok, kreatív hobbitevékenység segítségével.
Hogyan vesszük észre, ha egy gyermek mentális állapota nem jó?
Szem előtt kell tartani, hogy a gyerekek között egyéni különbségek vannak minden téren, így a mentális állapotban bekövetkező változások is sokszínűek. A kezdeti tünetek közé tartozik az alvászavar, a bezárkózás, a melankólia, az iskolakerülés. Fontos, hogy a szülő bátran kérjen már ekkor segítséget szakembertől, például családvédőtől, iskolapszichológustól. A szülő a saját gyerekének első számú szakértője, így jó esetben érzi, tudja, hogy mikor van szükség külső segítség, szakember bevonására.
Egy kutatásban felfedezték, hogy a szülők a gyerekekhez képest sokkal jobbnak, kedvezőbbnek ítélték a gyermekük lelki állapotát, valamint a velük való kapcsolatukat is: ez még inkább felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos odafigyelni a gyerekre.
Ki kell azonban emelnünk, hogy a változások gyors pszichológiai válaszokat igényelnek. Egy-egy változásnál ugyanis megjelenhet a krónikus stressz, a depresszió, a kimerültség, a kontrollvesztés, vagyis a változások, olyan, mint a költözés, iskolaváltás, válás, a gyerekek mentális állapotára különösen nagy hatást gyakorolnak. Ha a gyerek gyakori, elhúzódó nehézségeket tapasztal, nélkülözhetetlen a megfelelő támogatás – akár szülői, akár más oldalról –, e nélkül a mentális és a fizikai egészsége tartósan negatív irányba változhat.
Magyarországon ma, milyen korosztályba esnek azok, akiket ez a leginkább érint?
A serdülőkor normális, természetes szakasza mindez, ebben az időszakban a fiatalok kognitív, érzelmi és viselkedési változáson mennek keresztül. A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez hozzájáruló túlzottan magas elvárások pedig akadályozhatják az egészséges, mentális fejlődésüket, vagyis ebben az időszakban sérülékenyebbek.
A serdülőkor fő feladata a saját identitás kimunkálása, a szülőktől való függetlenedés. Amíg az identitáskrízis/válság nem oldódik meg, addig nincsenek olyan belső normái, amelyek segítségével az élet főbb területein elhelyezhetné és értékelhetné saját magát. A serdülők ebben az időszakban elhúzódnak a szüleiktől, és emiatt az elhagyatottság, szeparáció miatt szüleiket hibáztathatják. A szülők feladata ebben az időszakban, hogy gyereküket megerősítsék sikereikben, azonban ha bizonyos helyzetekben rosszul teljesít, azt is szeretettel fogadják.
A serdülő életkorából adódóan már eleve krízisállapotban van, de ha egy újabb, váratlan krízishelyzettel (szerelmi csalódás, hozzátartozó halála, bántalmazás) találja magát szemben, az egy különösen érzékeny és veszélyeztető lélektani helyzetet, úgynevezett “krízismátrixot” eredményez, ezek a helyzetek pedig növelik az öngyilkosság kockázatát.
Az igaz, hogy egyre több magyar gyermek lesz öngyilkos?
Ha a statisztikát vesszük alapul, Magyarország az 1980-as évek közepéig világelső volt az öngyilkossági ráta tekintetében, de 1986-tól ez folyamatos csökkenésnek indult, majd a COVID kitörésének évében ismét megugrott a számuk – mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. A számok sajnos az Uniós átlag felett vannak…
A gyerekek mentális állapotára kétségkívül komoly hatást gyakorolt a világjárvány, hiszen többszörösére nőtt a szorongásos, depressziós esetek száma és jelentősen növekedett az önsértő fiatalok száma is. Az öngyilkosság szempontjából a kezeletlen pszichiátriai kórkép elsődleges rizikófaktornak számít. A fiatalkori öngyilkosságok 90%-nak a hátterében valamilyen diagnosztizálható, mentális probléma, túlnyomó többségben a serdülőkori depresszió áll, amelynek a száma a járvány terjedésével együtt növekedett.
A járvány által kikényszerített online lét nem segítette a gyerekeket abban, hogy elsajátítsák az „offline” élet szabályait, És ehhez az időszakhoz kapcsolódó veszteségeket, változásokat követően érkezett meg a szomszédban kitört háború híre. Az erőforrások hiánya miatt pedig erősen felkészületlenül érte a kifáradt családokban élő gyerekeket, fiatalokat az új típusú bizonytalanság híre.
Az öngyilkosság legjellemzőbb halálokok között van a 15-19 éves korosztályban: a lányok esetében a harmadik, a fiúk esetében a negyedik vezető halálok. Az öngyilkosság kockázati tényezői sokrétűek és magukban foglalják a káros alkoholfogyasztást, a gyermekkori bántalmazást, a segítségkéréssel szembeni megbélyegzést, az ellátáshoz való hozzáférés akadályait és az öngyilkossági eszközökhöz való hozzáférést. A digitális média, mint bármely más média, jelentős szerepet játszhat az öngyilkosság-megelőzési erőfeszítések fokozásában vagy gyengítésében. Aki öngyilkosságot kísérel meg, követ el, az nem a halált választja, hanem egy számára nehéz szituációnak szeretne véget vetni, amelynek nem látja a megoldását.
Mit tehet a szülő?
Szülőként fontos elfogadni, hogy, ami „apróságnak” tűnik felnőtt szemmel, az a gyereknek komoly megpróbáltatást jelent. Az otthoni problémák, a közösségbe való be nem fogadás, csúfolódás, folyamatos lelki vagy testi terrorizálás mind ide tartozik.
Nem létezik „öngyilkos típus”, az öngyilkosság bárkit veszélyeztethet, azonban a döntéshez rengeteg tényező összeállása vezet, amely egy hosszabb folyamat része.
Szülőként fontos tudni, hogy milyen figyelmeztető jelei lehetnek az öngyilkosságnak, hiszen ez akár életmentő is lehet: gyógyszerek gyűjtögetése, búcsúlevél írása, halálvágy megfogalmazása, halál emlegetése, zavart gondolkodás, szűkebb skálán mozgó érzések, az emberi kapcsolatok eltűnése, az életét látása. De szintén árulkodó jel, ha a gyerek viselkedése megváltozik: befordul egyik napról a másikra, ingerlékeny lesz. Ezen tünetek már 3-4 héttel előtte megmutatkozhatnak.
A támogatás biztosításának hangsúlyozása, a valós kapcsolódás, meghallgatás, segíti a gyereket abban, hogy őszintén beszéljen a nehézségeiről. Bár a saját gyermek életének elvesztése szomorúságot, csalódottságot és akár dühöt is kiválthat a szülőkből, mégis fontos észrevenni és komolyan venni ezeket a jeleket. A lelki betegségekkel kapcsolatos stigmák, a tabuk nem segítik a gyerek őszinte megnyilvánulásának lehetőségeit.
A szuicid gondolat mögötti érzéseket ne tagadja le a szülő. Ha a gyereke azt érzi, hogy fájdalma, kétségbeesése, tanácstalansága megérthető, van rá esély, hogy a sok negatív érzést ki tudja beszélni, mely mögött akár lelki betegség is lehet.
Zárásképpen: a Mentaline stúdiót ilyen okokból sokan keresik fel? Miként tudnak segíteni?
A Mentaline Pszichológiai Stúdió szakemberek különböző szakterületeken képzettek (klinikai, gyermek-, egészség-, szex- és sportpszichológia, párterápia, coaching és így tovább), ezáltal biztosítva, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő segítséget. Ugyanakkor nemcsak baj esetén kérhető segítség szakembereinktől, hanem fejlesztő, edukatív jelleggel is, például gyereknevelés, hatékony kommunikáció, stresszkezelési módszerek elsajátítása.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
