A Szegedi Tudományegyetem űrkutatásának fontos eleme, hogy minél több gyakorlati kutatásban részt vegyenek részt hallgatói és oktatói. A legutóbbi sikert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja kapcsán érték el a szegediek, akiknek fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek.
– Miután a BME MRC-100 műholdja elhagyta az AlbaOrbital cég kidobó szerkezetét, az oldalán elhelyezett kapcsolók felengedése jelezte a műholdnak, hogy már a szabad űrben van. Ekkor már fény is érte a napelemeket, elkezdődött az akkumulátorok feltöltése. Ezt követően az antennák lekötésének a feloldása következett, ezen a ponton már a műhold számos része működött. Több kört kellett megtennie a műholdnak ahhoz, hogy a Földön a lelkes amatőrök meg tudják becsülni, pontosan milyen pályán is halad – mondta el Kiss Ádám, az SZTE hallgatója.
Miután a rendszerek sorra működőnek bizonyultak, a BME felküldte a vezérlő parancsokat, ami többek között a szegedi kísérleteket is áram alá helyezte. Ezt követően már vették a szegediek a kísérletek mérési eredményeit. Az adatok a lent látható kódolt formában érkeznek. Erre azért volt szükség, hogy a lehető legtöbb és legtöbb féle adatot “le tudjunk sugározni”. – Ezeknek a feldolgozását Szegeden fejlesztett szoftverek végezik majd – hangsúlyozta a diák, aki a műholddal az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében is részt vett, majd épített egy földi vevőállomást, amely az elsők között vette az űrből a jeleket.
Naponta többször halad át Szeged felett a műhold, átlagosan legalább négyszer tudnak adatokat letölteni róla. Egy-egy áthaladáskor többszáz adatcsomagot is le lehet tölteni, mindegyikben további tíz-húsz adat vagy egy fényképdarabka található – a BME egy kamerát is elhelyezett a fedélzeten.
Az SZTE kutatói észlelték elsőként Magyarországon az új hazai kisműholdról érkező jeleket
Az SZTE-s eszközfejlesztéseket Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa koordinálta, aki szintén örömmel konstatálta, hogy mindkét modul működik, és olyan adatokat adnak át a műholdvezérlőnek, melyek egyértelműen a helyes működésre utalnak.
– Az mindenképp jó érzés, hogy a két kar közötti együttműködésben ilyen sikereket értek el, hiszen ez volt az első ilyen kísérletünk. Nagyon sok minden romolhatott volna el a modul elkészítése valamint fellövése során, örülünk, hogy elsőre eredményt értünk el – tette hozzá Dr. Mingesz Róbert.
A kutatók a folytatásban tovább szeretnék javítani a vételüket, illetve amint összegyűlik elegendő adat, mihamarabb tudományos következtetéseket is szeretnének levonni a kísérleteikből. Majd elkezdhetnek azon gondolkozni, hogy milyen további kísérleteket tudnának elképzelni más műholdakban, olyanokat, melyek új tudományos eredményeket is hozhatnak.
Nyitóképen Kiss Ádám, fotó: SZTE
