Elfogadta Nyíregyháza 2023-as, 92,88 milliárd forint főösszegű költségvetését csütörtöki ülésén a a város közgyűlése.
Kovács Ferenc polgármester tájékoztatója
Az erről szóló előterjesztést 14 igen és 5 nem szavazattal, valamint egy tartózkodással hagyták jóvá az önkormányzati képviselők. Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere az ülésen elmondta, a sok bizonytalansági tényező és az előre nem látható energiaárak miatt nehéz feladat volt összeállítani az idei költségvetés-tervezetet, amelyben emiatt nagy tartalékalapot képzett a helyhatóság. Hangsúlyozta, Nyíregyházának soha nem volt ekkora főösszegű költségvetése, az elmúlt három évben elfogadott 73-75 milliárd forintos mérlegfőösszegű büdzsékhez képest idén fordult elő először, hogy a működtetési költségek meghaladták a felhalmozási részarányt. Ennek oka, hogy a működési kiadások nagyrészt az energiaköltségek emelkedése miatt 7,9 milliárd forinttal növekedtek, de a költségvetésen belül a felhalmozási részarány mértéke még így is mintegy 40 százalékos – mondta.
Hozzászólásában Halkóné Rudolf Éva, a Fidesz-KDNP közgyűlési frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon nehéz makrogazdasági környezetben kellett megalkotni a tervezetet, amelyben hatmilliárd forintos tartalékot képzett az önkormányzat. Biztosítani kellett a város biztonságos működését, a városi társaságok és az intézményhálózat működtetését úgy, hogy a lakosság biztonságban érezze magát és javuljon az életminősége – fejtette ki a kormánypárti politikus.
Jeszeszki András ellenzéki képviselő hozzászólása
Jeszenszki András, a Szövetségben Nyíregyházáért frakcióvezetője hozzászólásában méltányolta a költségvetés készítőinek munkáját, ugyanakkor véleménye szerint ezzel a “megszorítások és a külső kényszerek” büdzséje született meg. Az önkormányzat kénytelen az energiaválság hatásaira reagálni és megpróbálni ezeket ellensúlyozni – mondta, megjegyezve, az európai uniós források nélkül érdemi fejlesztés sem lenne indítható a városban. Hozzátette, az adóelvonások, a szolidaritási hozzájárulás és a mérhetetlen energiaárak miatt a város által kapott kormányzati kompenzáció gyakorlatilag eltűnik, a kabinet mindössze 22 százalékot finanszíroz csak meg a helyhatóságot ért pénzügyi hátrányokból. A kormányzati gazdaságpolitika egyértelmű vesztesei és egyben elszenvedői a helyi önkormányzatok, a magas infláció és az energiaárak egyértelműen nehéz helyzetbe hozták ezt a szektort – jelentette ki Jeszenszki András, hozzátéve, emiatt az ellenzéki frakciószövetség nem tudta támogatni a költségvetési előterjesztést.
Kovács Ferenc válasza
Kovács Ferenc az ellenzéki képviselő által elmondottakra úgy reagált, nemcsak az önkormányzatoknak, hanem egész Európának alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz és “mi egész jól alkalmazkodunk” ehhez a helyzethez. Elmondta, az önkormányzatokról “halálképet fest fel” az ellenzék, ehelyett viszont a 2010-es önkormányzati büdzsét kellene jobban megvizsgálni, amelynek főösszege harmada volt a mostaninak.
Tizenöt uniós fejlesztési program folyik Nyíregyházán, ezek forrásainak jó részét megelőlegezte a kormány – mondta a városvezető. Emlékeztetett: 2010-ben “nyakig el volt adósodva” a város, két évig csődmenedzselést kellett végezni, 2013-tól viszont nincs költségvetési hiánya az önkormányzatnak. Az elfogadott előterjesztés szerint a büdzsé bevételi oldalán 50,1 milliárd forinttal szerepelnek a költségvetési, 42,6 milliárd forinttal a finanszírozási bevételek. Kiadási oldalon ez a két tétel 83,4, illetve 9,4 milliárd forintot tesz ki. A nyíregyházi büdzsé hiánya 33,1 milliárd forint, ebből 10,6 milliárd forintot az előző évi költségvetési maradványból, 22,6 milliárd forintot pedig a belföldi értékpapírok értékesítésének bevételéből finanszíroz a helyhatóság.
