A modellváltás elveiről, összefüggéseiről és folyamatáról is beszélt Bács Zoltán kancellár írja az unideb.hu a Figyelő cikkének nyomán.
A beszélgetés során a modellváltás legfontosabb hozadékaként a kancellár kiemelte: a változás lehetővé teszi, hogy a piaci kihívásokra az egyetem piaci válaszokat adhasson. Az előzmények között felidézi, hogy az egyetem már a 2000-es, de leginkább a 2010-es években számos céget alapított, ami a piacszerű működés kezdetét jelentette.
– A teljes körű megfelelést a piaci kihívásokra egy olyan megoldás hozta meg, ahol a döntések távolabb kerülnek az államtól, de a hallgatók állami támogatott státusza megmaradhat és a működés rugalmassága biztosítható.
Ez alapján jött létre a Debreceni Egyetem esetében is a közérdekű és közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, az állami közfeladat-ellátási megrendelések mellett pedig az intézmény megkapta tulajdonba azt az állami vagyont, amiben eddig is működött. Így ma a Debreceni Egyetem tulajdonosa annak az infrastruktúrának, amiben korábban vagyonkezelőként működött – fejtette ki az egyetemi vezető.
A Debreceni Egyetem alapítványa kapja a legtöbb pénzt a kormánytól 2022-2026 között
A fenntartó alapítvány működési kereteit ismertetve a kancellár hangsúlyozta, hogy az nincs állami tulajdonban, az állam megalapította, majd az alapítói jogokat átadta magának az alapítványnak, ami tulajdonosi és fenntartói jogokat gyakorol, az ingatlanok, vagyontárgyak ugyanakkor az egyetem tulajdonát képezik.
Az alapítvány kuratóriuma a stratégiai döntések előkészítésére, meghozatalára évente 20-24 alkalommal ülésezik, Kossa György elnök pedig stratégiai és nemzetközi tudományos tanácsadó testületet is létrehozott.
A teljes interjút itt olvashatják el.
A debrecenivel együtt újabb tíz egyetem kerül augusztustól fideszes alapítványi finanszírozásba
