Elhangzott a perbeszéd a Debreceni Járásbíróságon a lepkeper néven ismertté vált
büntetőügyben, így a bíróság hamarosan ítéletet hirdethet a tavaly novemberben indult
eljárásban.
Kedden az iratismertetést követően a vádbeszédre került sor. Az ügyészség felfüggesztett
börtönbüntetést kér G. Ernőre, akit védett természeti terület jelentős károsodását okozó
természetkárosítás, illetve rongálás bűntettével vádolnak. Az ügyész enyhítő körülményként
a vádlott büntetlen előéletét, illetve az időmúlást emelte ki, súlyosító körülményként
említette meg ugyanakkor azt, hogy az utóbbi időben a rongálás elszaporodott. A
vádhatóság egyébként módosított a vádirati tényálláson.
Az eredeti vádirat szerint az érintett területen a rekettyefűz kiirtása miatt a keleti lápibagoly lepke 54 egyede pusztult el,de odaveszett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty is.
A vádmódosítás szerint az 54 lepke mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg.
Csütörtökön egy teljes napon át tartotta védőbeszédét a vádlott ügyvédje, aki mindvégig G.
Ernő ártatlanságát hangsúlyozta. Kiemelte: a gazda a megfelelő hatósági engedélyek
birtokában végezte el a beavatkozást a Natura 2000-es területeken. Kifogásolta, hogy a
területen lévő lápok elhelyezkedését 2012-ben védence még nem ismerhette, hiszen a
pontos felmérés csak évekkel később készült el. Kiemelte azt is, hogy az új igazságügyi
élővilágvédelmi – tájvédelmi szakértő sorra megcáfolta az ügyészség által felkért szakértő
megállapításait.
G. Ernő az utolsó szó jogán tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el. A
vádlott kitért a kialakult helyzet hátterére és bírálta a természetvédelmi hatóság
hozzáállását.
A Debreceni Járásbíróság egyébként összesen 9 tárgyalási napot tartott az ügyben, a 10.
napon hangzott el a vádbeszéd, a 11. napon a védőbeszédre került sor, illetve a vádlott
nyilatkozott az utolsó szó jogán. A bíróság 1500 oldalnyi nyomozati irattal kezdte az ügyet. A
tárgyalásokon újabb 1000 oldalnyi irat született: csak a tárgyalási napok jegyzőkönyvei
alkalmanként alsó hangon 80 – 100 oldalt tettek ki. Ehhez a 2500 oldalhoz érkezett aztán a
korábbi, polgári peres ügyben keletkezett 1000 oldalnyi dokumentum, amelyet szintén az
eljárás anyagává tett a bíróság.
A járásbíróság összesen 9 tanút hallgatott ki, közülük 7 tanút indítványozott a vádhatóság. Az eljárás során a tárgyalóteremben három szakértő is kifejtette álláspontját: elsőként a nyomozati szakban kirendelt szakértő, majd a vádlott gazdálkodó és lepkeszakértő földszomszédja, végül pedig a Debreceni Járásbíróság által kirendelt szakértő ismertette szóban is 54 oldalas szakvéleményét.
A járásbíróság az eljárás anyagává tette a közigazgatási bíróság határozatait is, amelyek G. Ernőre a szárzúzás miatt milliós bíróságot róttak ki. Ez az eljárás a polgári per jogerős befejezéséig fel volt függesztve, a jogerős döntést követően pedig a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megsemmisítette a bírsággal elmarasztaló határozatokat.
A bíróságot a büntetőeljárásban nem köti a polgári eljárás során hozott döntés.
A büntetőeljárásban most arról kell határoznia, hogy megvalósult-e a természetkárosítás és a
rongálás bűntette, vagyis megsemmisült-e a területen a lápibagoly lepke populációja, vagy
ha nem semmisült meg, akkor károsodott-e jelentős mértékben a beavatkozás miatt.
Az ügyben a Debreceni Járásbíróság 2017. október 30-án hirdet ítéletet.
