A kormány migrációs politikáját támogató települések polgármestereinek részvételével 2016. március 12-re konferenciát hívnak össze, melyen Debrecen is részt vesz.Erről Kocsis Máté, a budapesti VIII. kerület, Papp László, Debrecen város, valamint Ferenczi Ferenc, Tiszasziget község polgármestere részvételével tartottak sajtótájékoztatót 2016. március 6-án Budapesten.
Papp László, Debrecen polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a menekülttábort a városban 1995-ben nyitották meg. Ez alatt a 20 év alatt 35.000 migráns fordult meg Debrecenben, s az elmúlt 3 évben ebből a 35.000-ből 20.000. Jól látható ezekből a számokból, hogy egészen addig, amíg Brüsszel elhibázott menekültpolitikája, migránspolitikája nem öntött olajat a tűzre, addig normális mederben volt tartható ez a folyamat. Debrecenben nem volt feszültség, nem volt probléma egészen 2013-ig.
Ez a tábor normális körülmények között működött. Az elmúlt 3 évben azonban a megnövekedett migrációs nyomás miatt a városon átvonult 20.0000 menekült, 20.000 migráns – jelentős részben gazdasági bevándorló – nagyon komoly terhet jelentett a városnak. Debrecen polgárai egyértelműen kifejezték álláspontjukat annak kapcsán, mit gondolnak Magyarország szerepvállalásáról kvótaügyben és a migrációs kérdésben.
Minden ötödik debreceni aláírta
Több mint 42.000 debreceni írta alá azt az aláírásgyűjtő ívet, amelyben azt kérték a magyar Kormánytól, hogy szabjon gátat a migránsáradatnak, és mondjon nemet Brüsszel kvótával kapcsolatos álláspontjára, védje meg az országot és védje meg Debrecent. Ez egészen erős felhatalmazás volt ahhoz, hogy Debrecen közgyűlése ez év januárjában elsőként fogadja el azt a politikai nyilatkozatot, amely kiáll a magyar Kormány következetes migrációs politikája mellett, és arra kéri a magyar Kormányt, hogy mondjon nemet Brüsszel kvótával kapcsolatos álláspontjára. Debrecen elmúlt 3 éve jelentős részben e kérdés körül forgott.
Tavaly volt egy nagyon komoly incidens a városban, hiszen 2015. június végén egy afgán és egy török migráns összeverekedett a tábor területén, s ebből nagyon komoly feszültség alakult ki. Menekültek kitörtek a táborból, a tábor mellett található 471-es főutat megszállták, botokkal, kövekkel inzultálták a helyi lakosságot, a közlekedőket. Csak a szerencsének, illetve a rendőrség nagyon hatékony és gyors fellépésének volt köszönhető, hogy – bár sérülések voltak – emberéletben nem esett kár.
Nem előzmények nélküli ez az eset sem, hiszen 2013 júniusában már volt egy nagyon erős, de akkor a tábor kerítésén belül maradó konfliktus. Emellett természetesen a köztörvényes bűncselekmények tekintetében is történtek említésre méltó esetek, hiszen rablás, erőszak áldozatai is voltak debreceniek. 2013-ban egy 20 éves lányt raboltak ki a táborban élő migránsok – az egyik elkövető több mint 7, másikuk 9 év fegyházbüntetést kapott. Tehát azt lehet mondani, hogy Debrecenben a menekülttábor léte nagyon komoly biztonsági kockázat volt.
Sikerült bezárni a tábort
Mint azt Papp László elmondta, tavaly május 18-án Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern Városok Program keretében kötöttek egy megállapodást, amelynek az volt az egyik nagyon fontos eleme, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a debreceni menekülttábor bezárható legyen. Ennek rendkívül fontos előfeltétele volt a déli műszaki határzár megépítése.
Ez megtörtént, és tavaly decemberben a táborra fölkerült a „Zárva” tábla. Ez visszaadta a menekülttábor környékén élők nyugalmas életét, visszaadta a nyugalmat Debrecennek is.
Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag csak fejlesztésekről, fejlődésről, fejlesztéspolitikáról kell, hogy beszéljünk, és nem erről a rendkívül neuralgikus kérdésről.
