A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70%-án állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban – szúrta ki a Portfolio az Eurostat jelentésében.
Nemrég még 0,1 százalékos előnyünk volt Bulgáriával szemben, ám a frissebb adatok szerint a balkáni ország is megelőzte hazánkat a maga 73 százalékával.
A bolgár előzés egyébként annyiban nem meglepetés, hogy már 2022-ban is közel volt egymáshoz a két ország, tavaly pedig a bolgár lakossági fogyasztás gyorsan nőtt, a magyar viszont csökkent.
Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett “egyéni fogyasztás” (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a “háztartások végső fogyasztását” jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybevett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért. Mivel ez a legszélesebb fogyasztási kategória, az Eurostat előszeretettel használja ezt a mutatót egyfajta jólétérzet-mérőszámként, hiszen a tapasztalatok szerint a fogyasztás alapvetően határozza meg akár a szubjektív jólét-érzetet is. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke korrigál az egyes országok árszintjével, vagyis ahol kevesebbet költenek pénzben kifejezve, még nem biztos, hogy rosszabbul élnek, hiszen az alacsonyabb árak miatt valójában többet tudnak vásárolni.
Egy főre jutó GDP: egy kicsit jobb a helyzet
Ami az országok gazdasági fejlettségét mutatót egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország hátulról a hatodik. Hazánkban ez a mutató az uniós átlag 76 százaléka, csakúgy, mint Horvátországban.
Megelőzzük Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát, Románia viszont 4 százalékponttal előttünk van.
