Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról augusztusban

Gazdaság

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek augusztusban arról, hogy 0,6 százalék maradjon az alapkamat, és a kamatfolyosó se változzon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az augusztus 25-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába, az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 1,85 százalékon maradt és az egynapos jegybanki betét kamatlába -0,05 százalék változatlanul. A testület ezt megelőzően a júliusi kamatdöntő ülésén 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ahogy az azt megelőző júniusi ülésén is, akkor 0,75 százalékra. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

A jegyzőkönyvben kiemelik: a monetáris tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá!-n és a Növekedési kötvényprogramon (Nkp) keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést – írták.

A rövidített jegyzőkönyv szerint a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – írták. A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírusjárvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta Magyarország makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét.

Magyarország sikeres egészségügyi védekezést hajtott végre a koronavírus-járvány első hullámával szemben. A gazdaság leállása miatt a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, így 2020 második negyedévében a GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Egyetértettek abban, hogy a vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei növekedési kilátások módosítását, a szeptemberi Inflációs jelentésben. A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja – hangsúlyozták.

A döntéshozók általános véleménye szerint a következő hónapokban kiemelten kell értékelni a gazdaság helyreállásával kialakuló inflációs hatások tartósságát és az árstabilitás elérésére gyakorolt következményeit. A tanácstagok rámutattak, hogy a járvány időbeli lefutása miatt az első két negyedév adatait együttesen szükséges értékelni. Ezt tekintve a magyar gazdaság teljesítménye a visegrádi régióhoz hasonlóan alakult, az EU és az eurózóna átlagát pedig továbbra is érdemben meghaladta.

Több döntéshozó kiemelte, hogy a hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából kiemelten fontos a munkaerőpiac helyzete. Nemzetközi összehasonlításban a hazai munkanélküliségi ráta változatlanul alacsony, ami hozzájárul a következő negyedévek reálgazdasági teljesítményének helyreállásához. A költségvetési folyamatoknál a tanácstagok rámutattak: az első fél évben a visszaeső GDP és a gazdasági védekezés költségei jelentősen megemelték a költségvetés finanszírozási igényét. Néhány döntéshozó szerint a finanszírozási igény biztosítása szempontjából változatlanul kiemelt fontosságú, hogy a lakossági finanszírozás, főként a MÁP+, válságállónak bizonyult, ami az év hátralévő részében is stabil forrást jelenthet.

A jegybank a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön. A tanács az állampapír-vásárlási programot a szükséges mértékben és a szükséges ideig kívánja használni – írták, és jelezték: a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a heti vásárlások mennyiségét az eddigi 15 milliárd forintról szükséges tovább emelni. A jegybank ezentúl is a hosszú szegmensben fog állampapírokat vásárolni. A tanács tagjai hangsúlyozták, hogy a jegybank a biztosított többletlikviditást a rövid oldali eszközeivel sterilizálni fogja.