Január 21-én pénteken és 22-én szombaton a konferencia plenáris ülése megvitatta két európai polgári vitacsoport és a nemzeti polgári vitacsoportok ajánlásait.
A konferencia harmadik plenáris ülésének résztvevői az „Európai demokrácia / Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” és az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témákkal foglalkozó vitacsoportok 90 ajánlását, és a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó javaslatait vitatták meg.
Eddig ez a két európai polgári vitacsoport véglegesítette az Európa előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra vonatkozó ajánlásait azt követően, hogy kétszáz, különböző korú és hátterű tagjuk személyesen és online megvitatta és elfogadta azokat:
- Az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” munkacsoport decemberben 39 ajánlást fogadott el a firenzei Európai Doktori Intézet által szervezett utolsó ülésén; és
- az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témájú vitacsoport januárban ülésezett az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának a Varsóban található natolini kampuszán, ahol 51 ajánlást fogadott el.
Guy Verhofstadt (Európai Parlament) a következőt mondta: „Nagyon örülök, hogy a polgárok képviselői a tapasztalt politikusokkal folytatott vitáik során ilyen magabiztosan védték meg ajánlásaikat. Egyértelműen látszik, hogy a nagyívű jövőképüket tiszteletben tartó, konkrét következő lépésekre számítanak, nem pedig arra, hogy szemezgetünk az ötleteikből. Minden egyes ajánlással foglalkoznunk kell.”
Clément Beaune (a Tanács elnöksége) hozzátette: „A plenáris ülésnek meg kell vitatnia a polgárok ajánlásait. Ez a feladatunk az Európa jövőjéről szóló konferencián. Örömmel látjuk, hogy a civil párbeszéd és a polgárok hozzájárulásai segítenek abban, hogy kiválaszuk a jövő nemzedékei számára fontos uniós célokat.”
Dubravka Šuica (Európai Bizottság) kijelentette: „Az elejétől fogva teljes szívemből bíztam ebben a tanácskozási folyamatban. Ám az végül még az én várakozásaimat is felülmúlta: lenyűgöző, hogy milyen magas színvonalú ajánlásokat fogadtak el a munkájukat már lezáró európai és nemzeti polgári vitacsoportok. Ezért aztán még fontosabb, hogy a folyamat végén a polgárok ráismerjenek saját törekvéseikre, és később a konferencia konkrét eredményei között is lássák azok hatását. Demokráciánk megérdemli ezt az élénk és konstruktív vitát.”
Következő lépések
Az a két európai polgári vitacsoport, amely még nem állította össze ajánlásait, februárban készül el munkájával. Az „EU a világban / migráció” témával foglalkozó vitacsoport ülésének (várhatóan február 11. és 13. között) a hollandiai Maastrichtban az Európai Közigazgatási Intézet ad majd otthont. Az „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás / Oktatás, kultúra, ifjúság és sport / Digitális átállás” témákkal foglalkozó vitacsoport ülésére pedig (várhatóan február 25. és 27. között) az írországi Dublinban, a Nemzetközi és Európai Ügyek Intézetében kerül majd sor. Ajánlásaikat a konferencia következő plenáris ülése vitatja meg.
Háttér
A plenáris üléseken a Parlament 108 küldötte mellett a Tanács 54 (tagállamonként 2), a Bizottság 3 és a nemzeti parlamentek 108 képviselője vesz részt egyanrangú félként, valamint 108 európai polgár. A polgári csoportosulások részéről az európai polgári vitacsoportok képviseletében 80 fő, a nemzeti vitacsoportok és rendezvények képviseletében 27 (tagállamonként 1) fő, valamint az Európai Ifjúsági Fórum elnöke vesz részt a tanácskozásokon. Rajtuk kívül jelen van a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 18-18 képviselője, a regionális és helyi hatóságok 6-6 megválasztott képviselője, a szociális partnerek 12 képviselője, valamint a civil társadalom 8 képviselője is. A biztosi testület más tagjai, köztük az Unió főképviselője is meghívást kapnak a tárcájuk alá tartozó témák megvitatására. A legfontosabb érintettek képviselőit is rendszeresen meghívják, a nyugat-balkáni országok például január 21–22-re kaptak meghívást. De meghívják uniós ügynökségek és szervek képviselőit is, például Emily O’Reilly uniós ombudsmant, vagy az európai intézmények és az egyházak, vallási egyesületek, közösségek, nem vallási és világnézeti szervezetek közötti párbeszéd képviselőit is.
A konferencia plenáris ülése megvitatja a nemzeti és az európai polgári vitacsoportok ajánlásait, valamint a többnyelvű digitális platformon közzétett ötleteket, témák szerint csoportosítva. A vita nyitott, nincs előre meghatározott kimenetele. A plenáris ülés konszenzus alapján terjeszti javaslatait a vezető testület elé. Ez utóbbi a plenáris üléssel teljes együttműködésben és teljes átláthatóság mellett készít jelentést. A vitacsoportok 80 polgárt választottak ki (20-at minden vitacsoportból), ők képviselik a vitacsoportot a konferencia plenáris ülésén. Ezek a képviselők az október 23-án Strasbourgban tartott második plenáris ülésen kezdték meg mandátumukat. A plenáris ülés résztvevőiről, céljáról és munkájáról további információk a konferencia plenáris ülésének weboldalán olvashatók, ahol a hétvégére vonatkozó dokumentumok le is tölthetők.
A többnyelvű digitális platformon keresztül minden európai polgár továbbra is hozzászólhat a vitához.
Az eseményről készült összefoglalók az EbS csatornán tekinthetők meg. A munkacsoportok és a plenáris ülés vitájáról készült valamennyi hangfelvétel, videó és fotó a Parlament Multimédiatárában érhető el.
