A cél a méltóság és az egyenlőség biztosítása az egész világon
Az Európai Bizottság és Josep Borrell közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő ma közös közleményt adott ki, továbbá uniós cselekvési tervet fogadott el 2020–2024-es időszakra az emberi jogok és a demokrácia témájában. A dokumentumok meghatározzák az emberi jogok és a demokrácia egész világon történő védelmével kapcsolatos prioritásokat és a további teendőket. Az új cselekvési terv meghatározza a következő öt évre szóló prioritásokat és kulcsfontosságú intézkedéseket, és kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az EU – teljes külső tevékenysége során – nagyobb szerepet játszik majd az emberi jogok és a demokrácia előmozdításában és védelmében. A terv öt cselekvési irányt jelöl ki, melyek a következők:
- az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése;
- ellenállóképes, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése;
- az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása;
- a technológiai lehetőségek kiaknázása és az új technológiák használatában rejlő kihívások kezelése;
- eredmények felmutatása közös munkával.
Ez az öt cselekvési irányvonal szolgál majd az országos, regionális és multilaterális szinten végrehajtandó operatív intézkedések alapjául, melyek számolni fognak a helyi körülményekkel és sajátosságokkal. Az EU a rendelkezésére álló szakpolitikák és eszközök teljes tárházát mozgósítani fogja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében.
Josep Borrell így nyilatkozott: „A válsághelyzetek – mint amilyen a mostani koronavírus-világjárvány okozta helyzet is – különösen nagy kihívást jelentenek az emberi jogok hatékony gyakorlása és védelme szempontjából, és próbára teszik demokráciáink működését. Bátorságra és ambícióra van szükségünk ahhoz, hogy együtt találjunk megoldást a nehézségekre. A mai napon javaslatot teszünk egy ambiciózus tervre, amelynek célja az emberi jogok és a demokrácia védelme az egész világon.”
Az Európai Bizottság és a főképviselő ezen túlmenően közös javaslatot nyújtott be a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy a cselekvési terv stratégiai jelentőségére tekintettel minősített többségi szavazással járjon el a terv hatálya alá tartozó kérdésekben. A javaslat elő kívánja mozdítani, hogy az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben gyorsabbá és hatékonyabbá váljon az uniós döntéshozatal. Most a Miniszterek Tanácsán lesz a sor, hogy határozzon az uniós cselekvési terv elfogadásáról, és egyetértése esetén javasolja az Európai Tanácsnak, hogy fogadja el a tervet stratégiai jelentőségű uniós politikaként.
