A migráció jelenkori kihívásairól is tanácskoztak a szakemberek a Debreceni Egyetemen november 26-án tartott konferencián.
A migránsok munkaerőpiaci helyzetével és az elmúlt évszázadok menekültáradatával, ki- és bevándorlási tendenciáival is foglalkoztak a Debreceni Egyetemen rendezett egész napos konferencián, amely, ahogy Papp Klára, a kezdeményező Bölcsészettudományi Kar dékánja fogalmazott, öt egyetemi kar együttműködésében jöhetett létre.
– Kormányzati kérés volt a nagy egyetemek felé, hogy a népvándorlás kérdésével az aktuális folyamatokra reflektálva foglalkozzanak. A “Menekültek, migránsok, új hazát keresők” című konferencia tudományos igényességgel közelít a problémához, történetileg is bemutatja a népvándorlások okait – hangsúlyozta megnyitójában Szilvássy Zoltán rektor.
A nyitóelőadást Daniel Lopez-Acuna, az Andalusian School of Public Health professzora, a WHO korábbi igazgatója tartotta, aki kiemelte, hogy 2014 végére 60 millió ember hagyta el otthonát egy év alatt.
– A menekültek három legnagyobb küldő országa Szíria, Afganisztán és Szomália. 2015-ben csak tengeren több mint 650 ezren érkeztek Görögországba – tájékoztatott Daniel Lopez-Acuna.
Szergej Vasziljevics Surigin, a Ruszkij Mir Alapítvány igazgatóhelyettese “A migráció problémái a mai Oroszországban” című előadásában megosztotta a közönséggel, hogy Oroszországba a legtöbb munkavállalási célú bevándorló Kínából érkezik, az országban jelenleg tízmillió külföldi munkavállaló dolgozik.
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a bevándorlás munkaerőpiaci hatásait vizsgálva elmondta, az idegen országból érkezők munkapiaci sikeressége gyengébb a hazai lakosságénál.
A bevándorlók integrációjának európai tapasztalataira hivatkozva Hárs Ágnes kijelentette: a menekültek öt év után kezdenek felzárkózni és tíz év után integrálódnak.
A migrációs tendenciákat, népvándorlási hullámokat az újkortól napjainkig bemutató konferencián elhangzott előadásokból a szervezők jövő év tavaszára kötetet is összeállítanak.
