Nemcsak az ágyban, hanem a legkülönbözőbb bútoraink réseiben, az ajtók és ablakok hasadékaiban, képkeretek mögött, és még a ruháink között is képesek megbújni az ágyi poloskák, akik váratlanul, általában éjjel támadják meg az embert, viszketést és sok-sok kellemetlenséget okozva. Hogyan vehetők észre, miként irthatók ki és, hogy tudjuk egyáltalán megelőzni a bajt? Horváth Istvánt, a szegedi Fedora Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Azok kedvéért, akik körében – és reményeink szerint ők vannak többen – nem ismert az ágyi poloska, ismertetné a legfőbb jellemzőit?
Az ágyi poloska fénykerülő, egy adott helyhez ragaszkodó rovar. Nappal hasadékokban, repedésekben, keskeny résekben, sötét, huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg. A résekben, repedésekben olyan mélyen tartózkodik, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Búvóhelyei igen változatosak lehetnek: ágyak, bútorok réseiben, ajtó-, ablaktokok hasadékaiban, képkeretek mögött, villanyvezetékek csöveiben és elosztódobozokban, csillárok felfüggesztési helyeinél és még villanykapcsolók dobozaiban is képes meghúzódni. Általában a szoba magasabban található réseiben él, azonban meghúzódhat a könyvek és ruhaneműk között is. Nedves, nyirkos lakásban a poloska nem él meg, mert rendszerint gombabetegségnek esik áldozatul. Elég gyorsan mozog, percenként egy méter utat tesz meg, de veszély esetén ennél gyorsabb is lehet. Sima és a függőleges felületen is egyaránt jól mászik. Jellegzetes vérszívó parazita, amely a szabadban ugyancsak nem él meg.
Mi különbözteti meg a közönséges poloskától?
Leginkább a külseje. Az ágyi poloska kifejlett korában 4-8 milliméter hosszú, kerekded, rozsdabarna színű, szárnyatlan, szipókás rovar. Lábain karmok és tapadókorongok találhatók. A hím és a nőstény külsőre hasonló, de a nőstény kissé nagyobb. Táplálkozás előtt teste lapos, korongszerű, táplálkozást követően teste kitágul, meghosszabbodik. Az ágyi poloska átlagosan 18 hónapig él. A kifejlett ágyi poloskák 4°C-on és 30°C-on 2 hetet is kibírnak, azonban 0°C-ra történő hirtelen hűtés és a 37°C-ra történő hirtelen melegítés alkalmával csak 1 óra hosszát képesek elviselni. A 40°C-on történő mosás elpusztítja az imágókat, és a lárva stádiumban lévő rovarokat. A peték elpusztításához azonban 60°C szükséges. A harminc percig tartó mosógépszárító program például elpusztítja az összes fejlődési stádiumban lévő ágyi poloskát. Ha a hőmérséklet több mint 40°C, akkor 15 perc is elegendő a rovarok elpusztításához. Fagypont alatt, -17°C-on maximum két óra szükséges minden fejlődési alak elpusztításához.
Egy átlagember hogyan veheti észre az ágyi poloskát?
Az ágyi poloska, akkor indul teljes sötétben táplálékot keresni, amikor tápcsatornája csaknem teljesen kiürült. Az embert a hő- és párakülönbségről csak igen közelről találja meg. Legszívesebben embervérrel táplálkozik, de tartós éhezés esetén állatvért (például baromfi, galamb, denevér) is szívhat. Melegben kétnaponta, hűvösebb időben hetenként szív vért. Az emberen a vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. A vérszíváshoz 5-10 perc szükséges. Ezt követően az ágyi poloskák visszatérnek a rejtekhelyükre. Az embereknél ezután viszkető érzés alakul ki. Kar, has és lábtájékon jelennek meg kiütések, amelyek a viszketést okozzák, és tulajdonképpen ezzel behatárolható, hogy ágyi poloskával találkozott az adott személy. Innentől kezdve mindezt úgy kellene kezelni, mint egy influenzát, avagy annak az adott személynek nem szabadna közösségbe járnia legalább két hétig, ugyanis hiába történik meg a lakásában az irtás, a ruhaneműkön és a tárgyakon még megtalálható lehet az ágyi poloska petéi.
Lakásokban vagy inkább házakban találkoznak velük?
Bizonyára csak kevesen tudják, hogy a 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet 4. sz. melléklete az ágyi poloska ártalmának kivédésére az alábbiakat írja elő: évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni a következő helyeken: szállodákban; üdülőkben; diákotthonokban; munkás- és tömegszállásokon, valamint minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakorta cserélődnek. Az ember többnyire maga hurcolja be ingatlanába, különféle használati tárgyakkal, például használt bútorral, könyvvel, képpel, ruhaneművel. Ahol átmenetileg sok ember fordul meg, vagyis az imént említett szállodák, kollégiumok, munkásszállók, átmeneti szállók, kórházak, ott a lakók használati tárgyaikkal történő behurcolással folyamatosan számolni kell. Sőt, központi fűtéses épületeken belül a szomszédos lakásokba a csövek áttörési helyein keresztül ugyanilyen aktív módon terjedhet. Ezeket a réseket érdemes gyurmával betömni.
Szegeden, azon belül is a lakóközösségekben van jelen többnyire az ágyi poloska. Sajnos a kevésbé tehetős emberek körében, illetve azokban a lakásokban találkozunk velük legtöbbször, ahol sokkal többen élnek együtt, mint, amennyit az az adott lakás elbírna. Ennek ellenére sokszor előfordul, hogy az ágyi poloska csak egyetlen egy ember vérét szívja, nem minden ott lakóét.
Milyen traumákat okoz, okozhat az ágyi poloska jelenléte az emberekben?
Nagyon jó a kérdés, ugyanis a legtöbb esetben az irtást követően azok, akik elszenvedői voltak mindennek, csak nagyon nehezen tudnak elaludni, hiszen félnek. Vagy továbbra is vakaróznak, folyton takarítanak, mindent újra és újra kimosnak és így tovább. Ez természetes, viszont az irtást követően igyekszünk tudatosítani a megrendelőkben, hogy a vegyszerek, amelyekkel dolgoztunk, biztonságosak és megpróbáljuk garantálni, hogy a problémával nem találkoznak majd többet. Nyilván ehhez saját maguk is elővigyázatosak kell, hogy legyenek. Kérjük őket, hogy ha esetleg újra jelentkeznének náluk az ágyi poloskák, időben értesítsenek bennünket, és még véletlenül se az interneten keressék a megoldást, vagy annak alapján próbálják meg orvosolni a problémát.
Hosszútávon milyen megoldásokat szoktak preferálni egy-egy ilyen esetben?
A cél mindig a maradéktalan elpusztítás. Ma már vannak megfelelő módszerek és irtószerek, amelyek alkalmasak a cél elérésére. Az ágyi poloska irtás leghatékonyabb módszere a permetezés, a tartós méregmező kiiktatása. A permetezést a gyorsabb ölőhatás érdekében kiegészítő technológiák alkalmazásával érjük el. Ezt mindig az adott ingatlan üzemelése határozza meg. A méregmezővel való érintkezés hidegköd-képzéssel történő kiűzéssel biztosítható, az ölőhatás gyorsítására pedig elsősorban füstképzés/légtértelítés alkalmazható.
Ám a megelőzésre is elsősorban a permetezés alkalmas, amellyel a passzív úton behurcolt rovarok elpusztíthatók, így megtelepedésük és elszaporodásuk megakadályozható. A használt bútorokat, képeket, antikvár könyveket érdemes nemcsak vásárláskor, hanem közvetlenül a lakásunkban való elhelyezés előtt is fokozott figyelemmel megvizsgálni.
Emellett nagyon fontos a már kezelt terület visszaellenőrzése, illetve amennyiben szükséges öt-hat nap vagy egy hét elteltével a felületek (búvóhelyek) újbóli, ismételt kezelése. Tömegszállások esetében az is megtörténhet, hogy egy ingatlan teljes ágyi poloska mentességét csak három-négy egymás utáni kezelés biztosítja, mert nagy a kockázata a folytonos behurcolásnak. A hatékonyság növelése szempontjából célravezető, ha az ágyi poloskával fertőzött szobák közvetlen szomszéd helyiségeit is kezeljük. Kollégiumokban, szállodákban, tömegszállókon különös figyelmet kell fordítani a közös helyiségekre, folyosókra, valamint az ágyi poloskával fertőzött takarító és raktárhelyiségekre is.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
