A nyárnak sajnos vége, de ki mondta, hogy ősszel vagy télen nem lehet világot látni? Ki ne került volna már olyan helyzetben, hogy menni akart valahová, de nem volt kivel? Ennek számtalan oka lehet.
Egyrészt, ha lenne is útitársunk, nem feltétlenül akarjuk mindig ugyanazt, és ez így van jól, amúgy sem kell nonstop együtt lennünk, miért ne szervezhetnénk külön programokat? Másrészt nem ritka, hogy nincs is kivel utazni, mert nincs párkapcsolat, nincs olyan baráti társaság, akikkel tudnánk menni, a család nem mozdul, vagy nem azonosak az anyagi lehetőségek.
Ott van persze az egyre több embert érintő választott egyedüllét és az elszigetelődés is mint ok, akár mi vagyunk az érintettek, akár a párunk, barátaink vagy családtagjaink. Ennek az írásnak nem is célja boncolgatni a miérteket.
Sokkal inkább azoknak szól, akik szeretnének egyedül utazni, de nem merik megtenni az első lépést. Természetesen senkit nem buzdítunk arra, hogy rúgjon fel mindent, családot, párkapcsolatot, és második kamaszkorát élve lázadjon fel a jelenlegi élete ellen. A hajunkat sem kell egyből feketére festeni és tetoválást sem kell csináltatni! Ráér, ha hazajöttünk.
Egyszerűen csak adjunk esélyt az életnek. Mert akár otthon ülünk, akár beengedjük a lehetőségeket és a változást, mindenképpen eltelik, és akkor már inkább töltsük jól! Éljük át!
Adunk néhány tippet, valamint számos pro-kontra érvet is igyekszünk felsorolni az egyszemélyes utazás témaköréből.
Induláshoz
1. Ha már eldöntöttük, hogy megyünk, érdemes tartalmas, programokkal teli nyaralást szervezni. Imádunk napozni, de egy hétig egyedül feküdni a tengerparton azért lássuk be, unalmas. Keressünk olyan úti célt, ahol sok a látnivaló és a program.
2. Tapasztalatlan egyedül utazóként erősen ajánlott utazási irodát választani, és csoportos kirándulásra menni. Jó hír a férfiaknak, hogy az ilyen csoportok tagjainak 98 %-a nő.
3. Különösen előnyös a szervezett út, ha Európán kívüli, más kultúrájú országba (Jordánia, Törökország, Marokkó, Egyiptom stb.) megyünk. Az idegenvezető hasznos tanácsokat tud adni arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk, hogyan kezeljük a kéretlen figyelmet.
Hölgyeim, készüljünk fel rá, hogy ezeken a helyeken kimondottan népszerűek leszünk! Az ajánlatokat, bókokat udvariasan, de határozottan kell visszautasítani.
Nőként a túlzott nyitottság problémákat okozhat, jobb elejét venni az ilyesminek. Hasznos tanácsokat kaphatunk még egy, az ottani dolgokban járatos embertől a szokásokról, viselkedési normákról. Attól még, hogy turisták vagyunk, jó fej dolog tiszteletben tartani ezeket.
4. A tudatos tervezés híve vagyok, így kevesebb meglepetés érhet. Akkor is ajánlott előre utánajárni bizonyos információknak, ha utazási irodával megyünk. Ilyenek a látnivalók, a belépőjegyek, a fizetési szokások (euró vagy helyi pénz, bankkártya vagy készpénz), közlekedési lehetőségek, telefonálás költségei, internet, elektromos csatlakozó, időjárás, csapvíz minősége. Az Európai Unión kívül például nincs roaming, és a mobilnetnek is súlyos költségei lehetnek. A szolgáltatók biztosítanak extra netcsomagokat, amiket külön díjért, a közösségen kívüli országokban is használhatunk szükség esetén. Ezeket előre aktiválni kell, és tegyük is meg, mert a wifi nem biztos, hogy elérhető a szállodákban, ha olyan helyre megyünk.
5. Elég sok repülőjárat indul már Debrecenből is, de előfordulhat, hogy mégis “fel” kell vonatoznunk Budapestre (aki nem autóval megy). Jó hír, hogy a vonat megáll Ferihegynél. A megállóból a 200E jelű busszal tudunk továbbmenni a reptérre. Nagy félelmem volt a hajnali és az éjszakai vonatozás, de pozitív csalódás ért. A debreceni állomáson voltak félelmetes arcok, de a ferihegyi megállónál és a szerelvényen semmiféle negatívumot nem tapasztaltam.
6. Az elindulás nem egyszerű, főleg, ha valaki nem járatos az ilyesmiben. Jó tipp egy érdekes könyv vagy chatelés a barátainkkal, családunkkal, szerelmünkkel. Egy kis biztonságérzetet ad az embernek.
Nyelvtudás és látnivalók
7. Természetesen nem kötelező, de a személyes tapasztalatom az, hogy a helyiek pozitívan fogadják, ha az alapszavakat, kifejezéseket (köszönés, köszönet kifejezése, stb.) megtanuljuk még utazás előtt. Kellemes benyomás volt, hogy például Isztambulban még a piacon is beszélik az angolt, nyilván csak az ott szükséges mértékben. Ugyanezt nem mondhatom el például Szöulról, így fordulhatott elő, hogy mikor útbaigazítást kértem a metróhoz, a Subway nevű szendvicsezőhöz vezetett a lelkes és udvarias segítő.
8. A Facebookon rengeteg csoport elérhető már, ahol a választott úti céllal kapcsolatban tanácsokat kaphatunk vagy kérdéseket tehetünk fel. Azt például nem árt kipuhatolni, hogy itthon vagy kint érdemes-e inkább pénzt váltani, illetve, hogy eurót elfogadnak-e. Bankkártyával már a legtöbb helyen tudunk fizetni, de jó, ha valamennyi készpénz is van nálunk. A gyakorlatias és naprakész információk miatt érdemes belépni ezekbe a csoportokba.
9. Lehet mosolyogni, de mindezek mellett – mivel amúgy is régimódi vagyok, és szeretem a kézzel fogható dolgokat – ajánlom egy részletes útikönyv beszerzését is, amiben össze vannak gyűjtve a fontosabb látnivalók, a történetük, történelmük, és nagyon jó tippeket, tanácsokat kaphatunk azzal kapcsolatban is, hogy mit érdemes megnézni. Ezek hátránya, hogy nem feltétlenül naprakészek, de az épületek ott állnak már pár száz éve, nem pont most fog ez megváltozni. Ugyanezek a tudnivalók persze elérhetőek a jobbnál jobb utazási oldalakon is, de mi van, ha nincs internet vagy lemerül a telefon?
10. Úgy vagyok vele, hogy érdemes látni is, nem csak nézni. A mai világ jellemzője, hogy átrohanunk mindenen, nem is tudjuk, mi van előttünk, lefotózzuk, majd megnézzük otthon. Ha megnézzük. Ha már ott vagyunk, miért ne járnánk utána, mit is látunk, mi a története, milyen szerelem szövődött az épület falai között, vagy ki volt az az ember, akinek a szobrát körbefényképeztük ötven féle pozícióból? Rengeteg érdekes sors és történet van a világban, a történelem pedig maga a csoda! Miért ne ismernénk meg?
11. Amennyiben nem szervezett útra megyünk, tájékozódjunk előre a kiválasztott látványosságok nyitvatartási idejéről, és váltsuk meg a jegyet előre. A népszerű helyeken elképzelhetetlenül hosszú sor áll, és mire végigvárjuk azt a pár órácskát, lehet, hogy annyira már nem is fog érdekelni az a nevezetesség.
Biztonság
12. Biztosak lehetünk benne, hogy egy-egy ilyen szervezett út során lesz olyan, aki szintén egyedül utazik. Érdemes vegyülni, és a “kényesebb” helyekre csoportosan menni. Mondjuk, nőként nem árt egy paprikaspray sem, ad némi biztonságérzetet.
13. A netes útvonaltervezők nagy segítségünkre lehetnek. Jó tipp egy füles, amit csak az egyik fülünkbe teszünk be, és így hallhatjuk a tervező instrukcióit. Ezzel a figyelmet sem hívjuk fel magunkra, kevésbé hiszik azt, hogy eltévedt turisták vagyunk, akit meg kell menteni.
14. Érdemes beszerezni egy nyomtatott térképet is, amit a legtöbb szállodában vagy turista-információs helyen tudnak biztosítani számunkra.
15. Mielőtt bemegyünk egy zsúfolt helyre, ahol könnyű elveszni, fotózzuk le a bejáratot. Ennek segítségével könnyebben tudunk majd útbaigazítást kérni, ha eltévednénk.
16. Némi kondíció sem árt, főleg, ha az útvonaltervező bevisz egy kihalt sikátorba, megijedünk és emelkedőn felfelé kell sprintelni, míg biztonságosnak tűnő helyre nem érünk.
17. A szervezett utak újabb előnye, hogy tartalmaznak csoportos programokat, illetve az idegenvezető a meghirdetetteken kívül is szervez többeket érdeklő kisebb kirándulásokat. Ha mégis önállósítanánk magunkat, kerüljük az elhagyott helyeket, vagy igyekezzünk minél hamarabb emberek közé keveredni!
18. Adjunk hírt magunkról a szeretteinknek, de a közösségi médiában való posztolást kerüljük. Majd feltesszük, hogy nem vagyunk otthon, ha már otthon vagyunk.
Közlekedés
19. Önálló túrák előtt érdemes utánanézni, hogy működik pontosan a tömegközlekedés. A legtöbb helyen már van online jegyváltási lehetőség, vagy virtuális városkártya, viszont előfordul olyan is, hogy csak a járművön tudjuk megvenni a jegyeket.
20. Sétáljunk! Ez egy város felfedezésének legjobb módja. Így lehet csak igazán megtapasztalni a forgatagot, érezni az illatokat (szagokat), látni a hétköznapokat, utcakaját enni, átélni, milyen is lehet ott az élet. Végülis ezért megyünk, nem? Egy hop on-hop off sem rossz döntés, ha szorít az idő. Ezek végig visznek az adott város főbb nevezetességein, és még el sem fáradunk. Maximum kevesebb hajunk lesz a végére.
Étkezés
21. Ami az étkezést illeti, reggelit mindenképpen ajánlott kérni. A vacsorát már nem annyira, mert kötöttséget jelent, főleg, ha nem svédasztal van egy bizonyos idősávban, hanem fix időpontban szolgálják fel. Emellett a szállodák a hagyományosabb vonalat követik az ízeket illetően, ezért jobb a szállodán kívül enni, ahol sokkal inkább kipróbálhatjuk az autentikusabb fogásokat, és az sem biztos, hogy drágábban jövünk ki. Ha már elmegyünk egy idegen országba, miért ne kóstolnánk valami újat a megszokott helyett?
Amennyiben már tapasztaltabb utazók vagyunk, tudjuk, hogy minden nagyobb város logikája ugyanaz. Mindenhol van tömegközlekedés, ugyanúgy nyílnak az ajtók a villamoson, ugyanúgy megkérdezik a boltban, hogy kérünk-e szatyrot. Csodák nincsennek. Ha a nyelvet nem is értjük, ezeket viszonylag hamar fel lehet ismerni.
Egyre több az egyedül utazó a világban, de a szállodák sajnos még nem használják ki ezt a piaci rést, és nem rendezkedtek be a fogadásukra. Emiatt nagy hátrány, hogy húzós felárat számítanak fel az egyágyas szobákért. De mint tudjuk, az élet nagy szervező, bármi megtörténhet.
Azt sem árt, ha észben tartjuk, hogy ezek a szervezett utak nem társkeresők. Ezek célja valóban az utazás, a városnézés, az ismerkedés egy idegen világgal. Aki mégis társkereséssel kötné össze a nyaralást, több, erre specializálódott utazásszervező közül választhat a neten.
Nagy előnye az egyedül utazásnak, hogy kevésbé kell alkalmazkodni. Azt nézzük meg, amit akarunk, oda megyünk, ahova akarunk, akkor, amikor akarunk. Nagy hátránya, hogy mindig jó megosztani az élményeket valakivel, akit szeret az ember, és persze egyedül kevésbé indulunk meg felfedezni az éjszakai várost is.
Nem kell megijedni attól sem, hogy nem lesz kihez szólni. Tapasztalatból mondom, hogy ilyenkor sokkal nyitottabb az ember, szívesebben beszélget másokkal. Persze, ahogy már említettem, csak óvatosan a nyitottsággal!
Szintén tapasztalat, és az élet minden területére igaz, így az utazásra is, hogy a komfortzónából kilépni soha, senkinek sem könnyű, nem is kell azonnal nagy ugrásokat tenni. Kezdjük kisebb kirándulásokkal a közelben, majd idővel növelhetjük a tétet.
Az élmény megfizethetetlen, a büszkeségről, amit utána érzünk, hogy átléptük a határainkat meg már ne is beszéljünk! Szóval engedjük be a lehetőségeket, és kalandra fel!
– Bíró Gabriella –
Fotók: a szerző felvételei
Témába vág:
