Magyarország Kormánya 9,5 milliárd forintot biztosít az SZTE Science Park közmű- és útfejlesztéseire. A forrást az ivóvízellátás, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés javítására, út- és villamoshálózat-építésre, távközlési hálózattervezésre, zöldsávok parkosítására, valamint gázhálózat-fejlesztésre fordítja a Szegedi Tudományegyetem.
Minderről ma délután tartottak sajtótájékoztatót a Szegedi Tudományegyetem Inkubátorházában, a Budapesti út 9. szám alatt. Ezen egyebek között részt vett Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Szabó Gábor kuratóriumi elnök, a lézerközpont első embere, Dr. Fendler Judit kancellár és Mihálffy Béla országgyűlési képviselő.
Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja szavaiból kiderült, hogy a Science Park tervén évek óta dolgoznak az egyetem vezetői. A Szegedi Tudományegyetem régóta törekszik arra, hogy az egykori szovjet laktanyaterületet közművesített területként mind az SZTE oktatási-kutatási infrastruktúra kiépítésére, mind gazdasági célra felhasználható területté változtassa. A kormány döntésének köszönhetően a közműfejlesztést finanszírozó összeg első részlete nemrég megérkezett az egyetemhez.
– Bejelenthetjük, hogy 14 hónap alatt megvalósul majd a Szegedi Tudományegyetem régi álma, és egy 85 hektáros, teljes közművel ellátott területet tud majd a térségi innováció és gazdaságfejlesztés szolgálatába állítani
– folytatta Dr. Fendler Judit.
– Ez jelentős vagyon a Szegedi Tudományegyetem birtokában, és nagy lehetőség is, mivel a közművesítés mellett az SZTE Science Park területét az egyetem által képviselt emberi tudás is vonzóvá teszi a befektetők számára. A közművesítés azt jelenti majd, hogy amennyiben egy gazdasági szereplő területet szeretne vásárolni az SZTE Science Parkban, és olyan tevékenységet hozna hozzánk, ami megfelel a régió, a térség és az egyetem elvárásainak, akkor a Szegedi Tudományegyetem tud majd mit nyújtani neki – húzta alá az SZTE kancellárja.
Prof. Dr. Szabó Gábor kuratóriumi elnök, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora (2010-2018), az ELI ALPS ügyvezetője elmondta, hogy a Science Park terve 2010 környékére nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor az ELI ALPS szegedi megépítését tervezték.
– Az uniós strukturális alapokból való finanszírozáshoz indoklásként ki kellett mutatni, hogy a kutatóközpontnak gazdaságélénkítő hatása lesz a környezetére. Már akkor leírtuk, hogy az ELI ALPS közvetlen gazdasági hatása a kerítésen belül nem lehet akkora, mint a beruházás volumene. Az igazi megtérülés úgy képzelhető el, hogy a lézerközpont körüli Science Park megépül, és ezzel munkahelyeket és tudományos szellemi tőkét vonz ide, ami már valóban megindokolja a beruházást. Innentől kezdve az ELI ALPS a beruházásnak egyfajta címere lesz. A Szegedi Tudományegyetem Science Parkja részben az ELI ALPS miatt jöhet létre, másrészt pedig indokolja, hogy miért van itt a lézeres kutatóintézet – közölte a lézeközpont vezetője.
A sajtótájékoztatón Mihálffy Béla országgyűlési képviselő elmondta: másfél évvel ezelőtt megkérdezte a Szegedi Tudományegyetem vezetőit, milyen fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az egyetem a régió egészségügyi, innovációs és gazdaságfejlesztési központjává váljon.
– Az SZTE vezetése többször bebizonyította, hogy a jövőt építi az egyetemen. Ezért a kormány az egyetem és a város pártján áll, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy most 9,5 milliárd forinttal hozzájárult a jövő építésének szándékához. A Science Park területén megvalósuló beruházásoknak köszönhetően sok száz munkahelyet sikerül megmenteni és újabbakat létrehozni. Ehhez a célhoz segíti közelebb az SZTE-t a most induló beruházás, a közmű- és úthálózat- fejlesztése, mely arra ösztönzi az új gazdasági szereplőket, hogy a tudományos parkot válasszák következő fejlesztéseik helyszínéül – mondta ki Mihálffy Béla.
A bejelentett közműfejlesztés nagy előre lépés a Science Park kialakításában, mivel ez egyszerre biztosítja a már folyamatban lévő egyetemi beruházások működését és erős jelzés a területre várt innovatív tudásipari gazdasági szereplők felé is.
A Science Park területén működik az egyetemi-ipari együttműködéseknek helyt adó, 2022 januárjában átadott Inkubátorház, amely egyúttal a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelye, valamint itt üzemel egy egyetemi kísérleti napelemfarm is.
A 9,5 milliárdos finanszírozást jóváhagyó kormányhatározat indoklása szerint a Science Park fejlesztése meghatározó tényező a régió gazdaságélénkítésében, mivel olyan munkaerőpiaci célok teljesülését vetíti előre, mint az új munkahelyek létrejötte és az elvándorlás csökkenése. A Science Park működése regionális szinten magával hozza a K+F tevékenység erősödését, a térség gazdasági erejének és a foglalkoztatottak számának növekedését.
Fotók: Frank Yvette
