A képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá a státusztörvénynek, a pedagógusok egy rész szerint “bosszútörvénynek” csúfolt jogszabályt a kormány kezdeményezésére.
Változik az óraszám, jön a teljesítményalapú bérezés
A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.
“Meggyőződésünk, hogy korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni”
– rögzítették a preambulumban.
A jogszabály szerint a pedagógus célja, hogy az általa nevelt és oktatott gyermek lelki és szellemi fejlődését lehetővé tegye, továbbá, hogy nevelő-oktató munkája során hozzásegítse a gyermeket, hogy a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson.
A törvény célja továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak “társadalmi megbecsültségének kifejezése, anyagi és erkölcsi elismerésük”.
Az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – fenntartótól függetlenül – minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógusra és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra kiterjed. A jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, és csak olyannal létesíthető, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá a kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
A munkakörök betöltésénél alapszabály maradt a pályáztatás, a próba- és lemondási idő egységesen három hónap, a felmentési idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap lehet, a rendkívüli felmentésre – az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított – 15 nap lesz. Meghatározták a fegyelmi eljárás szabályait is.
A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.
A tankerület átirányíthatja a pedagógust
A jövőben a tankerületi központ arra is utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg. Az utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat.
Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását állapítottak meg.
Munkaidő, sávos illetmények
A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre.
Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.
A fizetés megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt és a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok is. A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet havi bérére. Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.
Újdonság, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó pedagógus, továbbá az a pedagógus, akinek intézményében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot és fejlesztőprogramot működtet, a havi illetményének húsz százalékával emelt összegű fizetés illeti meg.
A tanítási év minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, amely legfeljebb július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.
Ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható, a fenntartó eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.
A hatályos szabályozástól eltérően a jövőben az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el az intézmény szmsz-ét, a pedagógiai programot és az éves munkatervet, amelyeket a fenntartó hagy jóvá. Jelenleg a nevelőtestület dönt ezekről a dokumentumokról.
A szakszervezetek elutasítják
A Pedagógus Egység Budapesten, a Kossuth téren akciózott a parlament ülése idején – számolt be a Telex. A státusztörvény ellen demonstrálók egy krétával rajzolt „JÖVŐ” feliratra száz kilogramm jeget borítottak ki. A Pedagógus Egység akciójával azt szeretnék szemléltetni a tüntetők, hogy a jövő olvad el a státusztörvény elfogadásával.
Imre Szilvia pályaelhagyó tanár azt mondta: jól látszik majd, hogy folyik szét a jövőnk. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja azt mondta: nagyon dühösek, de aktivistáikkal folytatják, a mai nap arról fog szólni, hogy elmondják, hogyan.
A szavazás után néhány ellenzéki képviselő is megjelent a Kossuth téren, beszélgettek a tiltakozókkal. Tüntetésnek nem lehet nevezni az akciót, amelyen eleinte kormánykritikus dalok szóltak a hangszóróból, majd ezeket felváltotta az aláfestő zene. Időközben az eső is elállt, így a diákok krétával írtak üzeneteket a kőre, mint például:
Az oktatás nemzeti ügy, nem Pintér Sándor ügye”.
A Pedagógusok Szakszervezete közösségi oldalán így kommentálta a történteket:
A szavazás elhúzásának hátterében a PSZ, PDSZ és a Tanítanék szerint is az áll, hogy a kormány ki akarta várni, amíg a pedagógusok, diákok elmennek nyaralni, táboroztatni, nehogy a szavazás idején túl sokan tiltakozzanak a Parlament előtt.
Totyik Tamás alelnök szerint a szavazás után nem bonthat majd pezsgőt a kormány, mert az iskolákban olyan feladatellátási problémák lesznek, amelyek megoldásába az intézményvezetők és a tankerületi vezetők is bele fognak „őrülni”. Magyarország pedig végképp nem bonthat majd pezsgőt, mert ez a státusztörvény az oktatási rendszernek csak árt. Magyarországnak pedig minőségi oktatási rendszerre lenne szüksége. Az alapvető problémákat a törvény nem fogja megoldani, a pedagóguspályát nem teszi vonzóvá, a tantervi szabályozás pedig értelemszerűen nem része a szavazásra váró törvényjavaslatnak. Mindez azt mutatja, hogy nem lesz megoldása az oktatás válságának
– írták.
Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke szerint a státusztörvény hatása azért katasztrofális, mert
- nem jelent valós béremelést;
- tovább korlátozza a tanítás szabadságát;
- és erőszakkal átalakítja, miközben nem javítja a munkakörülményeket.
„Minden küzdelem ellenére a fizetések nem fognak szemmel látható mértékben emelkedni. Egy fiatal pályakezdő esetében ez azt jelenti, hogy ebből csak akkor fog tudni megélni, ha nem költözik el a szüleitől” – mondta Komjáthy.
Fidesz: a baloldal nem akarja, hogy a tanárok 800 ezret keressenek
Sajátosan értelmezi a kormánypárt az ellenzék (ami nem egyenlő a baloldallal) reakcióját:
„A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára”
– olvasható a Fidesz közleményében.
