A Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivál jegyében igazán érdekes programot kínált vasárnap az Új zsinagóga.
A rendezvény keretén belül különböző árusok – méz, levendula – mutatták meg portékáikat a gyönyörű templomkertben, de megmutatta magát a Szőregi Rózsahölgyek Egyesület Rendje is. A beltéri programban orgonabemutató és tárlatvezetés szerepelt – ahogy manapság mondják, a részvevők betekinthetek a kulisszák mögé…
A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is érkeztek ide. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg.
Első zsinagógájukat 1800-1803-ban építették, amely nem maradt fenn. 1840-1843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsinagóga ma is áll és működik a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében. Kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál.
A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900-1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján, aki 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján – legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga.
Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag vasból készült.
Fotó: Frank Yvette
