Fahidi Éva Debrecenben

“A gyerekeket és időseket a gázkamrákba vitték” – Fahidi Éva holokauszt-túlélő tartott előadást Debrecenben

Helyi hírek

Szenzációs és egyben rendhagyó esemény részesei lehettek az érdeklődők a Diószegi Sámuel Baptista Techikum és Szakképző Iskola intézményében, ugyanis Fahidi Éva, a holokauszt túlélője látogatott el az intézménybe. Továbbá külön megtiszteltetésként ért bennünket, hogy 97. éves születésnapját nálunk ünnepelte, s mi lehetettünk első köszöntői.   

Éva küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze a holokausztot emlékezetében, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen. Meghívásunkat épp ezért örömmel fogadta. Előadónk úgy gondolja, hogy ha nem beszélünk arról, ami akkor vele és sorstársaival történt az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban, akkor egyszer csak a feledés homályába merül. 

Az előadást az iskola oktatója, Tóth Ervin vezette, aki Éva aktív szellemiségének és emlékezőképességének köszönhetően egy élménydús interjút tudott vele készíteni.   

Előadásából megtudhattuk, hogy a haláltábor körülményei mai ésszel felfoghatatlanok voltak. Éva elmondása szerint mindannyiukat a marhavagonokba tuszkolták, majd azok zsúfolásig teltek. Az odafele út majd két hétig tartott. Csupán egy vödör vizet kaptak. A kedvezőtlen körülmények miatt sok ember már a vagonban életét vesztette. Fogalmuk sem volt, hová tartanak. Amikor megérkeztek, egyesével lerángatták őket a vagonról, majd kezdetét vette a kiválogatás. Családokat szakítottak szét. A gyerekeket és időseket a gázkamrákba vitték. 

A továbbiakban beszámolt nekünk az ottani körülményekről is. Érkezésükkor a lágerek még befejezetlenek voltak. Tetőszerkezetük hiányos volt, sokszor rájuk esett az eső. Az ott kapott táplálék ehetetlen volt. Éva egy fegyvergyárban dolgozott, ahol 50 kg-os gránátokat kellett készíteniük, egy éjszaka alatt mintegy 800 darabot. 

Az előadás végén lehetőség nyílt arra, hogy a jelenlévők kérdéseket intézzenek hozzá. A résztvevőket leginkább az érdekelte, hogy hogyan tudott kitartani a szörnyűségek ellenére. Éva válasza az volt, hogy erejét a közösség összetartásából merítette. 

„Büszkén mondhatom, hogy a megszervezés nem volt hiábavaló, ugyanis a részt vevő diákok csodálattal figyelték Éva minden egyes történetét. A diákokat olyannyira érdekelte a téma, hogy az előadás végén minden félszegségüket félretéve ki tudtak bontakozni interaktív módon”

– mondta Tóth Ervin, az iskola magyar-német szakos oktatója.

– Szilágyi-Komódi Zsuzsa –