Hosszú Facebook posztban reagált Márki-Zay Péter a Direkt36-on megjelent cikkre, melyben az ellenzéki szövetség választási bukásának okait taglalják.
“Örülök, hogy csak én hibáztam, mindenki más tökéletes volt” – kezdi az írását Márki-Zay Péter, aki öt pontban foglalta össze, amit nem írt meg az újság, de az igazsághoz hozzá tartozik.
Szerinte az ellenzék nem először veszített kétharmaddal, de most először volt előválasztással kiválasztott 106 közös jelölt, hatpárti közös kampány, 400 milliós mikroadománygyűjtés, közel 3 milliárdos kampány, 27 ezer szavazatszámláló az ország 11 ezer pontján, ami korábbi választásokon még nem valósult meg
Elismeri hogy voltak rossz mondatai, ahogy a teljes kampányban voltak gyenge plakátok, kommunikációs anyagok, logisztikai problémák és hiányosságok is.
Hatalmas anyagi túlerőben volt a Fidesz az ellenzékhez képest. A fideszes propaganda-gépezet, és az évek alatt leépített független sajtó miatt kommunikációban is hátrányban voltak.
Az alábbi tényezők szerinte nagymértékben befolyásolták a kampányt, amit nem írt meg az újság:
– az előválasztás után egyik párt sem mozgósított igazán október 23-ra
– 4 éve még a legkisebb ellenzéki párt is többször annyi saját pénzt költött a kampányára, mint most a hat párt összesen a közös kampányra…
– korábban még mindegyik párt tudott oszlopplakátokat tervezni és kivitelezni, most nagy késéssel került ki a 100 ezer plakát, általában kicsi képekkel, kicsi betűkkel, sötét háttérrel
– a nagy költséggel legyártatott újságok és szórólapok (gyakran olvashatatlanul apróbetűs leírásokkal, kiemelések és képek nélkül, látható központi üzenetek nélkül) a lakosság jelentős részéhez késve, vagy egyáltalán nem jutottak el, a postaládák helyett raktárakban végezték
– a kampánystáb által kidolgozott és elfogadott üzeneteket a pártok hírfelületei és a pártpolitikusok szinte soha nem osztották meg, saját vállalásukkal ellentétben, eltitkolták a választók elől az adómentes minimálbért és azt is, hogy nem küldenénk katonákat Ukrajnába – vajon miért?
– hónapokig ellenem kampányoltak magukat ellenzékinek mondó politikusok és közszereplők, a hetedik frakció megakadályozása fontosabb volt számukra, mint a közös győzelem, és még saját nyilvános vállalásukat sem akarták betartani a roma listás jelöltekről. Volt, aki egy fillérrel nem akart hozzájárulni a kampányhoz, volt, aki szakembereket sem delegált a közös csapatba, letiltotta a pártjelöltek és a központi stáb közötti kommunikációt, stb.
Végül megemlíti, hogy nem ő vezette napi szinten a kampányt, de a szövetségesei csak részben teljesítették a kampány során megbeszélteket. Gyakorlatilag két kampány zajlott párhuzamosan, az egyik amit ő kért, és a másik amiben önállósították magukat az ellenzéki pártok. A cikk nem említi meg, hogy kompromisszumokat is hozott a kampány során, azáltal, hogy lemondott a hetedik frakció megalakításáról a békesség kedvéért.
