Kiss László: tartozik az ország Hajdú-Biharnak!

Helyi hírek

 Ellenfele, Bodó Sándor nemrég azzal támadta, hogy nem eléggé hajdú-bihari. Mit válaszolna erre?

Bodó Sándorról nem egy választó mesélte nekem az elmúlt hónapokban, hogy még életében nem látta a településükön. Vele ellentétben ugyanis én nemcsak hajdú-bihari vagyok, nemcsak itt élek, hanem rendszeresen járom a környék településeit. Egyébként ha a “helyiségemet” firtatja, lehetne kicsit tájékozottabb Bodó úr. Egy Debrecen melletti tanyán születtem, családom állattartással foglalkozott, jómagam is aranykalászos gazda vagyok. Rokonaim és barátaim révén pedig szinte minden hajdú-bihari településen vannak kötődéseim. Sok helyen úgy fogadnak, mintha hazatérnék. Így aztán bár jelenleg Püspökladányban lakom, Tiszacsegétől Ebesig az otthonomnak tekintem ezt a vidéket.

Bodó azt is kifogásolta, hogy egy ideig Budapesten dolgozott…

Bodó úr sajnos tényleg elképesztő dolgokat bír összehordani. Mentségére legyen mondva, túl régóta foglalkozik már politikával, láthatóan rossz hatással voltak rá az évek. A megye számos fiataljához hasonlóan a diploma megszerzése után egy ideig én is Budapesten dolgoztam. A 7. kerületi önkormányzatnál szereztem felbecsülhetetlen tapasztalatokat a magyar közigazgatásban. Vidékfejlesztési szakemberként ugyanis pontosan tudom, hogy nem elég jó ötletekkel előállni a vidék jobbá tételére, azokat meg is kell tudni valósítani. Ehhez pedig kormányon az államigazgatáson keresztül vezet az út. Persze ha az embernek nincsenek nagy ambíciói, mint Bodó Sándornak, akkor erre lehet, hogy nincs szükség. Én azonban a munkatapasztalataim minden percét arra szeretném használni, hogy a hajdú-bihari kistelepüléseken élők körülményein javítsak – országgyűlési képviselőként.

Melyek a legfontosabb problémák a környéken?

Talán nincs ember errefelé, aki ne tudná rávágni a két legégetőbb problémát: nincsenek jól fizető munkahelyek, és borzalmas minőségűek az utak. A kettő persze összefügg. Ahová nem vezetnek normális utak, oda nem jönnek színvonalas és jó fizetést adó vállalatok.

A 4-es út 2×2 sávosításáért petíciót is indított. De közben állítólag már folyik a tervezés…

Na persze! 10 éve folyik a 4-es szélesítésének tervezése! Ezzel csak két nagy probléma van. Az egyik, hogy hogyan lehetséges, hogy 10 év alatt képtelenek voltak ezt a 2×2 sávosítást megvalósítani? A másik, hogy miért csak Hajdúszoboszlóig tervezik most is ezt a szélesítést? Mert utána már nem élnek emberek? Püspökladányból és Kabáról is rengetegen ingáznak naponta Debrecenbe, akik lényegében az életüket kockáztatják Magyarország halál útján, ahogy az itt élők “becézik” a 4-est. Rengeteg a baleset, és mindenki tudja, hogy ezen csak a 2×2 sávosítás segíthet. Tudták ezt 10 éve, sőt, még régebben. Mégsem csináltak semmit, pedig kormányon voltak.

Mi az Ön javaslata?

Nem bonyolult: azonnal kezdjék meg a 2×2 sávosítás tervezését Püspökladányig, és mihamarabb induljon meg az építkezés. Az sem normális, hogy a Hajdúszoboszlóig tartó mindössze 12 km-es szakasznál csak a tervek elkészítésére 22 hónapot adtak! Hát nem egy űrállomásról beszélünk! Hanem egy meglévő út szélesítéséről! Fel kell gyorsítani a beruházást, mert az itt élőknek normális útra van szükségük.

Az M4-es autópálya ügyében is felgyorsítást sürgetett. Itt mik a realitások?

A realitások? Én reálisnak azt tartottam volna, ha az M4-es már 5-10 évvel ezelőtt megépül. Szükség is volt rá, pénz is volt rá, hiszen fontosabb, minthogy minden városba új stadiont építsünk. Az az autópálya új munkahelyeket hozott volna a térségbe – és fog is hozni, amint megépül. Ezzel tartozik az ország Hajdú-Biharnak! De itt is nevetségesen régóta megy a huzavona. Előbb a nyomvonalakról, aztán a felhajtókról vitatkoztak, az évek pedig csak teltek és múltak. Nem hiszi ez az ember, hogy hosszú évek alatt 10-12 km-es kis szakaszokat tudtak csak megépíteni, az egyik oldalt Törökszentmiklósig, a másik oldalt meg Berettyóújaluig. Ha ilyen tempóban halad, 2040-re sem érne el a pálya Püspökladányig. Ez teljességgel elfogadhatatlan!

Ön milyen határidőt tartana kívánatosnak?

Ez is egy olyan beruházás, amit kormányzati szinten kiemelten kellene kezelni, és rendkívüli mértékben fel kellene gyorsítani a megvalósítást. Az évtized közepére már ezen az autópályán kellene járnia nemcsak a Budapestre tartó személyforgalomnak, hanem annak az áruforgalomnak is, ami a környékre települt ipari cégek termékeit szállítja. Kormányra kerülve az elsők között fogom megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak az építkezés felgyorsítására, hogy még bőven az évtized vége előtt befejezhessük az M4-est.

A két útszakasz fejlesztésén kívül mire lenne még szükség?

Talán furcsán hangzik, de még mindig az utaknál maradnék: aki a környéken él, tudja, hogy borzalmas állapotban vannak az alsóbbrendű utak. Tűrhetetlen, hogy mennyire hagyták őket lepusztulni. Egész egyszerűen kispórolták a pénzt a karbantartásukból, felújításukból. Az ellenzék programjában kiemelt helyen szerepel, hogy nagyságrendekkel több pénzt fogunk költeni az utak felújítására és állagmegóvására. Hajdú-Bihar megye útjait rövid időn belül rendbe kell hozni. Jó minőségű alsóbbrendű utakon ugyanis gyorsan megközelíthetők lennének a települések, és mindegyiket elérhető autóútra lehetne hozni az autópályához is. Emellett a tömegközlekedés színvonalán, kényelmén is nagyban emelne, ha nem szétmálló, kátyús törmelékeken kellene buszoznunk.

Említette, hogy kiemelt probléma a jól fizető munkahelyek hiánya. Ezzel mit tudna kezdeni?

Amint van út, sokkal könnyebb nagyvállalatokat vonzani a térségbe. Hiszen lenne munkaerő, és a képzett fiatalok is szívesen maradnának, ha kapnának tisztességes állást. Ők most gyakran Debrecenbe, Budapestre vagy külföldre mennek, a vidék pedig lassan elnéptelenedik. Ezt meg kell akadályoznunk. Fejleszteni kell a meglévő ipari parkokat, pl. Kabán vagy Egyeken, illetve felgyorsítanunk a kialakításukat, mint például Hajdúszoboszlón. De nem elég az ipari park: be is kell települnie a cégeknek. Ez pedig nem megy magától. Ezért programomban kiemelt helyen szerepel, hogy Munkahelyteremtő Központokat kell létrehoznunk a kistelepülések összefogásával. Ezek lényegében olyan befektetőkereső ügynökségekként működnének, melyek a jól felszerelt ipari parkokba vonzanának nagyvállalatokat. Nem állapot, hogy minden cég Debrecenbe költözik!

Úgy tűnik, Debrecen vonzóbb számukra. Ezen hogyan tudna változtatni?

Azért vonzóbb, mert Debrecen a kormánytól végtelen mennyiségű pénzt kapott arra, hogy az ipari parkjait fejlessze. Ez csak döntés kérdése, hogy továbbra is csak Debrecenbe pumpáljuk a pénzt, és hagyjuk, hogy a megye többi része leszakadjon, vagy kiegyensúlyozottan támogatjuk a nagyvárost és a kistelepüléseket. Nem normális az az arány, hogy Debrecenben csak a BMW-gyár előkészítésére már több mint 150 milliárd forintot elköltöttek! Ez Püspökladány és Hajdúszoboszló 15 éves költségvetése!

A munkahelyek itthontarthatnák a fiatalokat?

A jól fizető, korszerű vállalatok igen. És ezeknek simán lenne helye Kabán, Hajdúszoboszlón, Püspökladányban és a Sárréten, de a Tiszavidéken is az egyeki ipari parkban. Csak politikai akaratra meg némi vidékfejlesztési hozzáértésre van szükség. Ha pedig van munkahely, akkor már csak a lakhatási nehézségekre kell megoldást taláni.

Milyen lakhatási problémákra gondol?

Alig van ma Magyarországon olyan fiatal, akinek ne okozna gondot a szülői házból való elköltözés. Az ingatlanárak az elmúlt évtizedben a többszörösükre nőttek, ellentétben a bérekkel. Ezt állami szinten kell ellensúlyoznunk. Programomban olyan Lakáskezelő Központokra tettem javaslatot, melyek megoldást nyújthatnak a fiataloknak. A kistelepülési önkormányzatok állami támogatással felvásárolhatnák és felújíthatnák a településeken található üresen álló ingatlanokat.

Üresen álló házak?

Meglepődne, milyen sok ilyen van mindenfelé! Ezeket aztán kedvezményesen bérbe lehetne adni fiataloknak, akik az évek során összegyűjthetnének annyi pénzt, hogy megvásárolják őket. A befolyt összegekből pedig újabb ingatlanokat lehetne megvenni és felújítani az önkormányzatoknak. Ez egy önfenntartó rendszer, mely egy kis állami kezdőlökettel jelentős eredményeket tudna elérni a vidék lakosságának megtartásában.

Úgy tűnik, rengeteg a terve, ha Önt választják országgyűlési képviselőnek…

Még annál is több! Hiszen nem beszéltem még a Hortobágy vagy a Tiszavidék turizmusának fejlesztéséről, amiben szintén hatalmas lehetőségek rejlenek. Csak épp ezt a vidéket teljesen magára hagyta a politika, mintha nem is léteznének. Pedig a Tiszavidék nemcsak gyönyörű, de egyértelműen kiemelt turisztikai övezetté lenne fejleszthető. Ehhez persze először ott is az utakat kell rendbe tennünk, mert szégyen, amennyire nem foglalkoztak a karbantartásukkal az elmúlt évtizedben. Hasonlóan a Sárréthez, ahol a földutakat kell szilárd burkolattal ellátnunk. Rengeteg a teendőnk, és már most el vagyunk késve. A Fidesz és a helyi képviselő 12 évig hagyta lepusztulni ezt a vidéket…

Milyen esélyeket lát a választáson?

Meglepően jókat, ha abból indulok ki, amit a településeken járva tapasztalok. Az emberek szívesen fogadnak, és elpanaszolják a problémáikat, melyekből sajnos rengeteg van. És mindig kiderül: nagy az elégedetlenség a mostani rendszerrel kapcsolatban, de eddig nem láttak értelmes alternatívát. Most viszont nagyon sokan értékelik az ellenzék összefogását, és látnak egy kormányképes erőt az egységes ellenzékben. Jól látják, hiszen nekünk van egyedül alapos és átgondolt programunk, tisztakezű és becsületes jelöltjeink, és világos jövőképünk Magyarország számára. Ezért aki változást és jobb életet akar Hajdú-Biharban, az április 3-án az ellenzékre szavaz.

Ne csak ígérgetés legyen a Sárrét fejlesztése! – interjú Kiss Lászlóval, Püspökladány és körzete ellenzéki jelöltjével