Azt gondolnánk, hogy a világjárvány idején legalább mindenki jól kipiheni magát. A valóság ehhez képest pont az ellenkezője! Megdöbbentő, de a kialakult helyzet nagyon sokaknak éppen hogy rontott az alvásán. Több nemzetközi vizsgálat is igazolta, hogy az emberek többségére ezen a téren is rossz hatással van a pandémia. Később fekszenek, nyugtalanul alszanak, zaklatott álmokkal küzdenek és jelentősen romlott az alvásminőségük.
Ön nehezen tud aludni? Nos, nincs egyedül – számos tanulmány kimutatta, hogy világszerte emberek sokasága küzd alvásproblémákkal a koronavírus-válság idején. Alvásszakértők, közvélemény-kutatók, a közösségi média és még az áramszolgáltatók adatai is azt mutatják: máshogy alszunk – gyakran hosszabb ideig, de gyakran rosszul is. Sokan pedig furcsa álmokat élnek át.
A King’s College London kutatásai azt mutatták, hogy az Egyesült Királyság lakosságának több mint fele számára jelent gondot az alvás az elmúlt hónapokban, míg egy másik tanulmány Olaszországban azt tapasztalta, hogy a 18-35 évesek alszanak sokkal rosszabbul.
A franciaországi Lyon Idegtudományi Kutatóközpont pedig arra jutott, hogy az emberek sokkal intenzívebb és nem feltétlenül jó hatású álmokat élnek meg. Legalább öt kutatócsoport több ország intézményeiben gyűjti a tapasztalatokat, és eddigi megállapításaik szerint a megszokottól jelentősen eltérő pandémiás álmokat stressz, elszigeteltség és az alvásminták megváltoztatása okozza. A kutatók szerint a megnövekedett stressz élénkebbé teszi álmainkat, többször emlékezünk rájuk, ami gyakori ébredéseket is előidéz. Egy másik elmélet az, hogy a gyakran ismétlődő, unalmas és impulzus-szegény napok miatt az agy a tudatalattiban „keres” témákat, így sokszor egészen szürreális képeket hívhat elő.
Nem vagyunk annyira fáradtak, ezért álmosak sem, tehát amikor ágyba kerülünk, bizony küzdünk az elalvással, ami az alvás minőségét is rontja. Kiestünk a megszokott ritmusból, nincs reggeli ébresztés. Ez még rosszabb azoknál, akiknél szorongást, depressziót és stresszt mutattak ki, amit az izoláció, a bezártság csak súlyosbít. A bizonytalanság, a stressz és aggodalom egyértelműen rossz hatással van a pihenésünkre, a lefekvés pillanata pedig „tökéletes” időszak az aggodalomra. Éjszaka felriadunk, aztán pár órán át nyomasztó gondolatainkon rágódunk, ami idővel rendszeressé válik.
Azt, hogy mekkora a probléma, kitűnően jelzi, hogy az alvási rendellenességekre felírt receptek száma majdnem 15 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban és 25 százalékkal több energiát fogyasztunk, elsősorban a késői tévénézés és internet használat miatt.
Dr. Várdi Katalint, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika szomnológus főorvosát arról kérdeztük, hogy ezek a gondok mennyire maradnak velünk hosszútávon a karantén feloldását követően.
