Október hetedikén indultak útnak, és tizenkettedikén értek haza a HUNOR hivatásos mentőszervezet tagjai Szerbiából, a SRBIJA 2018 elnevezésű katasztrófakövetkezmény-kezelési törzsvezetési és terepgyakorlatról. A negyvenkét tagú magyar csapat kinti teljesítményét a gyakorlat ítészei kiválóra értékelték.
A NATO Euro-atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központja és a szerb belügyminisztérium által szervezett gyakorlaton harmincöt szövetséges ország csapatai vettek részt, tizenkét országból érkeztek városi kutató-mentő egységek, köztük a nehéz kategóriájú minősítéssel rendelkező HUNOR.
A három műveleti napon a magyar kontingens több kárhelyen is megmutathatta képességeit, dolgoztak kerámiagyár területén, máskor egy összedőlt samottgyárba riasztották őket. A csapat tagjai bőven tudták hasznosítani sok egyéb mellett az alá-, meg- és kitámasztási tudásukat, kötéltechnikai, magasból mentési képességüket, és volt olyan feladat is, ahol bizonyították, hogy a HUNOR nem ad fel semmit, még akkor sem, ha a gyakorlat vezetői a könnyítés lehetőségét kínálták fel nekik. A bevetéseken a magyarok a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Dexter – labrador) és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület (Zoé – malinois) kutyájának aktív közreműködésével több mint egy tucat sérültet mentettek ki és több mint tíz halottat kutattak fel és emeltek ki, és adták az Országos Mentőszolgálat munkatársainak avatott kezeibe. Feladataik teljesítése közben egyszerre több külföldi mentőcsapattal is együtt dolgoztak.
A nagyjából kétezerfős gyakorlatot irányító törzsben dolgozott a HUNOR parancsnoka, Jackovics Péter tű. ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezetője, akinek nem kis szerepe volt abban, hogy a magyar csapatot komoly kihívások várták a kárterületeken. Az ezredes elmondta, a magyar kollégák egyébként is felhívták magukra a figyelmet felkészültségükkel, hozzáállásukkal, felszereltségükkel, elismerték a HUNOR gyorsaságát, azt, hogy bármilyen megoldandó helyzetnél azonnal elkezdték keresni a megoldást. Nem véletlen tehát, hogy a bemutató napon is szerepet kaptak. Hozzátette, a lehetőségekhez mérten mindkét alegységnek egyformán osztottak feladatot. Jackovics Péter úgy fogalmazott, beérett a hatéves munka, a csapat „önműködő” volt, nem vártak utasításra, az emberek tudták, mi a dolguk. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy maga a terep nem volt teljesen ismeretlen, hiszen 2014-ben a HUNOR már bizonyított ott, akkor a szerbiai árvíznél segítettek a déli szomszédnak, így ismerősökkel is találkoztak.
A hazatérő mentőcsapatot dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő várta Budapesten, a Gazdasági Ellátó Központ Ferihegyi úti bázisán. Köszöntötte a hazatérő tűzoltó és mentős bajtársakat és kijelentette, a csapat Szerbiában is öregbítette Magyarország és a magyar tűzoltók jó hírnevét. Emlékeztetett arra, hogy a HUNOR munkáját a NATO és a tagállamok szakértői mellett megtekintette Erdélyi Krisztián tű. dandártábornok, az országos katasztrófavédelmi főigazgató helyettese is, akinek a gyakorlat vezetői elmondták, a résztvevők közül két ország mentőcsapatának teljesítménye emelkedett ki: Görögországé és Magyarországé. Tóth tábornok úgy fogalmazott: a katasztrófavédelem büszke a hunorosokra, legyenek büszkék ők is magukra. Hozzátette, noha most mindannyian fáradtak, ne felejtsék el, hogy megint egy nappal közelebb került a következő bevetés, hiszen ha hívják, a HUNOR elindul segíteni, életet menteni.
