Kirúgott 10 tolmácsot a Bevándorlási Hivatal, mert úgy ítélték meg, hogy a helyzetükkel visszaélve próbálták segíteni az eljárás alá vont bevándorlókat. A Magyar Idők szerint az elbocsátottak között van a menekülteket segítő Migration Aid egyik munkatársa, a debreceni Aida El-Seaghi is, aki édesapja révén jemeni származású, édesanyja magyar, és aki megkapta az év önkéntese díjat 2015-ben.
Aida El-Seaghi egy alkalommal, 2016-ban a Debreceni Törvényszéken jelentkezett tolmácsnak, de ott nem fogadták a jelentkezését, mivel – ahogy a Magyar Idők fogalmaz – komoly kétségek vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e feladatát pártatlanul ellátni, hiszen a szervezet, amelynek tisztségviselője, nem tesz határozott különbséget gazdasági bevándorlók és menekültek között, támogatja a migránsok befogadását, és 2015-ben kormányellenes tüntetést szervezett.
A Debreceni Törvényszék közleményében így indokolta a munkatárs elbocsátását:
2015. december 1. napján bezárt a debreceni menekülttábor, ami jelentős ügyszámcsökkenést jelentett a Debreceni Törvényszéken a menekültjogi tárgyú ügyek vonatkozásában.
Míg 2015 évben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 428 ügyben, a Debreceni Járásbíróságon menekültügyi őrizet meghosszabbítása ügycsoportban 934 ügyben volt szükség tolmácsra, addig 2016-ban a Debreceni Járásbíróságon ez az ügycsoport megszűnt, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra 342 fordítást igénylő ügy érkezett csupán.
2017 évben a mai napig 94-re apadt ezen ügyek száma, ahol a tolmácsolást korábban, már évek óta ellátó, elsősorban jogi szaknyelvet ismerő fordítóirodák végezték, végzik.
Tolmács kirendeléséről mindig az egyedi ügyben eljáró bíró dönt.
Az eljárási törvények pontosan meghatározzák azokat az okokat, amelyek az adott tolmács adott eljárásban való részvételét kizárják (ilyen ok pl. az elfogultság is).
A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt tolmács az eljárásban ne vegyen
részt. A kizárási okot maga a tolmács, valamint a felek is kötelesek a bíróságnak
haladéktalanul bejelenteni.
