Forrás: www.police.hu

„Mivanmivanmivan?” – avagy: mennyire biztonságos éjjel Debrecen?

Helyi hírek

Bár a rendőrök szerint Debrecen viszonylag biztonságos az éjjeli órákban is, kötözködő és gyanús alakok bármikor előfordulhatnak az utcán. Megtörtént éjszakai provokációk kapcsán arról kérdeztük a rendőrséget, mik a jellemző esetek, kik az elkövetők, és mit tehet az, aki váratlan helyzetbe keveredik. 

Megtörtént esetek Debrecenben

„Augusztus 21-ről 22-re virradó éjszaka egy hölgyismerősömet kísértem haza az egyik belvárosi szórakozóhelyről a Wesselényi lakótelep irányába gyalogosan, éjjel fél 2 körül. A Burgundia utcán, nagyjából a volt Beregszászi iskola épülete előtt két fiatalember közeledett szemből felénk. Egymás mögött haladtak, látszott rajtuk, hogy kötekedni fognak, de már nem tudtunk kitérni előlük, ráadásul azon a szakaszon korlát van az úttest mellett is. Én folytattam a beszélgetést, mintha mi sem történne, nem akartam okot adni nekik a támadásra. Ennek ellenére előbb az egyik fiatalember jött nekem vállal, majd a másik is. Mivel nem reagáltam, megálltak, és elkezdtek utánunk jönni. Hála istennek én is, és a hölgyismerősöm is sportosak vagyunk, így futólépésre váltottunk, majd elkezdtünk kocogni. Ahogy hátra-hátra pillantottunk, láttuk, hogy a két fiatalember egy ideig még kullogott utánunk, aztán leálltak. Amikor már biztonságban voltunk, a lépcsőházból hívtam a 107-es rendőrségi hívószámot, Miskolcon vették fel, és ott regisztrálták a hívásomat. Majd kérdezték, hogy kapcsoljanak-e Debrecenbe. Kértem, hogy igen. A debreceni telefonközpontos munkatársnak is elmondtam az esetet, kérve, hogy küldjenek oda egy járőrautót. Felajánlották, hogy odavisznek minket járőrautóval, de a hölgyismerősöm annyira meg volt rémülve, hogy nem akarta, így végül nem mentünk vissza a helyszínre.”

Az elmúlt napokban súlyos testi sértéssel járó eset is történt, amikor a Hatvan utcán cigarettakérés ürügyén szólítottak le éjjel egy férfit, akit aztán úgy megütöttek, hogy eltört az orra.

A fenti példák ihlették cikkünket, felvettük a kapcsolatot a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályával, hogy kiderítsük: mennyire gyakoriak a hasonló esetek Debrecenben, és mit lehet tenni ellenük. Dobó Dénes rendőr főhadnagy válaszolt a kérdéseinkre.

Többnyire rács mögött végzik

– Havonta hány, ehhez hasonló esetről érkezik bejelentés a Debreceni Rendőrkapitányságra?

– Havi lebontásban nehéz lenne megmondani, de ha egyben vizsgáljuk, akkor a tavalyi évben összesen 24 rablásról érkezett bejelentés. Ebből nem következik az, hogy havi átlagban két rablás történik, mert van hónap, hogy egy ilyenről sem kaptunk bejelentést, de augusztusban például több ilyen eset is történt, vagy előfordult már olyan is, hogy a bejelentés nem bizonyult valósnak. Ezeket általában közzétesszük a www.police.hu oldalon, ahol bárki tájékozódhat az aktuális bűnesetekről, arról is, kiket keresünk, de a körözött személyek elfogásáról is hírt adunk. Amúgy a rablásokról elmondható, hogy általában az esti, éjszakai órákban történnek. Természetesen előfordulhatnak nappal is, de azért viszonylag ritkán.

– Milyen a felderítési arány a rablások tekintetében?

– A tavalyi 24, a rendőrség tudomására jutott debreceni rablásból 20 esetben fogtuk el az elkövetőket, tehát viszonylag magas a felderítési arány. Idén augusztus végén is elfogtunk két fiatalkorút, akiket négy rablással gyanúsítunk. Könnyen elképzelhető, hogy ők voltak a cikk elején idézett provokálás elkövetői is.

– Mik a tapasztalatok, kik általában az elkövetők?

– Bárki lehet, de nagy általánosságban azért elmondható, hogy a szegényebb anyagi sorban lévők közül kerülnek ki, vagy sok esetben olyan fiatalokról van szó, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyenek olyan eszközöket, mint például a mobiltelefon, ezért ezt a módját választják a beszerzésnek, és/vagy pénzt lopnak ehhez.

„Mivanmivanmivan?”

– Leggyakrabban milyen módszerekkel kötnek bele az emberbe az utcán?

– Mondhatjuk, hogy a régi „jól bevált” módszereket alkalmazzák manapság is, ebben nem történt jelentős változás az elmúlt évtizedekben. A legelterjedtebb, amikor cigi kérés ürügyén állítanak meg valakit, vagy megkérdezik, mennyi az idő. Ilyenkor az óráját azonnal látják, és képet kaphatnak róla, milyen anyagi helyzetben lehet az illető. Hasonló a helyzet, amikor pénzváltás ürügyével szólítják meg a járókelőt. Ez nappal is előfordulhat, és a látszólag ártalmatlan pénzfelváltás egyrészt megmutatja, van-e annyi pénz az illetőnél, ami miatt érdemes lenne kirabolni, másrészt a váltás közben azt figyelik, hova teszi el a pénztárcáját. Majd vagy a pénzváltást kezdeményező, vagy a társa követni kezdi, és alkalmas pillanatban ellopja a pénztárcát. Természetesen előfordulnak a „klasszikus” kötözködések is, ilyen a „Mivanmivanmivan?” típusú provokálás, ami főképp a kocsmákban jellemző. Az utcán másik módszer, ha nekimennek valakinek, vagy beszólnak neki, ezzel próbálva összetűzést kelteni. A konfliktus általában szópárbajjal indul, ami aztán verekedéssel végződhet. Bántalmazás következtében szerzett 8 napon túl gyógyuló sérülés már súlyos testi sértésnek minősül. Ha el is vesznek közben valamit, akkor rablásról beszélünk. Ha nem alkalmaz erőszakot, az „csak” lopás, de létezik a szintén erőszakmentes kifosztás, amikor például valaki alszik egy padon, és úgy viszik el az értékeit.

-Milyen fegyver van általában a provokáló alakoknál? 

-Ezt nehéz így egyértelműen megmondani, de azért jellemző, hogy ha van náluk valamilyen a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz, akkor az a legtöbb esetben kés. Az augusztus végén elfogott két fiatalembernél is ez volt.

-Milyen legális önvédelmi eszközöket használhat az, akibe próbálnak belekötni?

– Tapasztalataink szerint nem gyakori az önvédelmi eszköz tartása a lakosság körében. Akiknél mégis van, azok általában paprika spray-t hordanak maguknál. Ennek töltőtömegétől (20 gramm töltőanyagtömeg alatti még legális) függ, hogy legális-e. Ennél jóval ritkább a gázriasztó pisztoly, amelynek közterületen történő viseléséhez már engedély kell, ha otthon tartjuk, azt külön engedély nélkül lehet, de megfelelően elzárva egy lemezkazettában kell tárolni (külön a pisztolyt, külön a lőszereket). Ha bármilyen önvédelmi eszköz van valakinél, azt akkor is rejtve kell hordania, ha legálisan birtokolja. A tárolásra előírt szabályokat pedig mindenképpen be kell tartani.

Debrecen viszonylag biztonságos

-Mit tanácsolnak a rendőrök, mit tegyen az, aki akaratán kívül ilyen helyzetbe keveredik?

-Semiképp sem javasolt a konfrontálódás, nem szabad az ilyen emberekkel beszédbe elegyedni, felülni a provokálásnak. A fenti, „lökdösődős eset” is jól példázza, hogy el lehet kerülni a konfrontációt, ha az ember nem úgy viselkedik, ahogy arra számítanak, tehát nem áll meg, nem kommunikál velük, nem hagyja, hogy provokálják. Vagy egyszerűen kikerüli a találkozást velük, átmegy a másik oldalra stb. Természetesen így sem mindig elkerülhető a baj. Fontos, hogy amennyi részletet csak lehet, jegyezzünk meg az elkövetőről, mert ez nagyban segíti a későbbi kézre kerítésüket. Ha úgy érezzük, hogy veszélyben vagyunk, siessünk minél hamarabb biztonságos helyre, és tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot.

-Ahol Miskolcon fogadják a hívásunkat. Legalábbis Debrecenből. Ez nem lassítja a segítségnyújtást?

-Hazánkban, más európai országokhoz hasonlóan az Egységes Segélyhívó Rendszer működik, a hívások a miskolci, vagy a szombathelyi Tevékenység-irányítási Központba futnak be. Ez elsősorban a hamis riasztások kiszűrésére szolgál, mivel vannak kitalált esetek is. Ezeket egyébként büntetjük, akár 150 ezer forintos bírság is kiszabható hamis riasztásért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyorsan megy az ügyintézés, Debrecenben akár 5 percen belül, vagy még gyorsabban is kiérhet a járőrautó a helyszínre, ha a belvárosból érkezik egy utcai rablásról riasztás.

– Mennyire számít biztonságos helynek Debrecen?

– Igyekszünk mindent megtenni a közbiztonságért, Debrecen egy viszonylag biztonságos nagyvárosnak mondható. Rendszeres járőrszolgálat működik a városban, és ha kapunk egy jó személyleírást az elkövetőről, akkor általában hamar kézre kerítjük. Adott esetben fényképek, biztonsági kamerák és térfigyelő kamerák felvételei is segítik a munkánkat.

Kenyeres Attila